Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
SZIGETHY ZSÓFIA: Kockaházból tisztaház - Bükkzsérci esettanulmány
azaz a lakások 62 százalékában volt már víz. Ugyanekkor 1980-ban csak 62 házban volt vízöblítéses vécé,126 1990- re már 192 házban. Érdekes adat, hogy Bükkzsérc a környékbeli községeket megelőzte abban, hogy a házak igen nagy százalékában (71%) volt fürdőhelyiség. A statisztikák azonban nem mutatják, hogy ezeknek a fürdőknek nagy részét soha nem használták fürdőhelyiségnek.127 A kései közművesítés hatására tehát már nem alakulhatott ki egy olyan lakáshasználat, amely azoknál a családoknál alakul ki, akik tulajdonképpen beleszülettek ezekbe a változásokba. Nem is hozott jelentősebb változásokat az új tartós fogyasztású cikkek vásárlása a bútorok elrendezésében, a meglévők mellé helyezték az új eszközöket. A kockaházak lakói ekkorra már idősek voltak, új-ra kellett volna tanulniuk a lakáshasználatot. Gondolkodásmód, mentalitás A falusi ember gondolkodására jellemző volt az 1960- 70-es években a paraszti létből való kitörés jeleként, hogy az új tárgyakat szépnek, presztízstárgynak tartották. így tehát, amit tudtak, igyekeztek új tárgyakkal berendezni, a legértékesebb tárgyakat, például a termelőszövetkezetben kapott búcsúajándék-étkészletet a tisztaszoba szekrénysorára helyezni. Az új tárgyakat védték, óvták, a rekamiét sokszor különböző anyagokkal, ágytakarókkal letakarták. A régi tárgyak funkciója megváltozik, másra használják, vagy kikerülhet véglegesen is a házból.128 129 Társadalmi okok - neolokalitás, öregedés, gazdasági okok A huszadik század második felére egyre általánosabbá váló neolokalitás miatt a kockaházakban sokszor egyedül maradt az idős házaspár, az özvegy. A bükkzsérci kockaházak zöme a terepviszonyokból adódóan lépcsős. Az idősebb asszonyoknak a lépcsőt használni már nagyon fárasztó, ezért sokkal kényelmesebb lehet egészségügyi okokból a földszinten kialakított nyári konyhát használni lakóhelyiségként. Ezzel együtt azonban fontos megjegyezni, hogy a lakóházakat még azzal a gondolattal építették, hogy majd a gyermekeikkel és azok családjával közösen élnek itt. Az idős házaspár a korábbi mintáknak megfelelően visz- szahúzódik majd egy helyiségbe (például a nyári konyhába), átadva a helyét az új családnak. Ez azonban nem jött létre, így sokszor megszokásból, a korábbi mintákat követve, és természetesen az egyedülléttel járó gazdasági okok miatt (fűtés) az idős asszony leköltözött az „alsó szintre”, vagy visszahúzódott a konyhába, ahol egész életében élt, illetve a ház hátsó részébe. 126 Érdekes, hogy 1970-1979 között kilencven új házat építettek. 127 KÁPOLNAI Iván 2002. 326. 128 „Mikor építkeztünk itt, tanátunk a padláson ilyen nagy cserepfazekat, hát nekimentem a furikkal vele. ” Részlet az Sz. Á-nével való beszélgetésből. 129 LOSONCZI 1977.415. 97
