Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
SZIGETHY ZSÓFIA: Kockaházból tisztaház - Bükkzsérci esettanulmány
19. kép. Eredetileg fürdőszobának épített helyiség, amiből a szanitereket már eladták, jelenleg kamraként használják (SZIGETHY Zsófia felvétele) 18. kép. „Most mit csináljak, dobjam ki?” Kockaház kamrája az anyóstól örökölt bútorral (SZIGETHY Zsófia felvétele) Kamra A hosszúházakhoz hasonlóan a kockaházakban is építettek egy tároló helyiséget, amit kamra vagy spajz megnevezéssel illetnek. A kockaházak kamrái a hosszúházak kamráitól jóval kisebbek; a megváltozott foglalkozási viszonyok, fogyasztási szokások és az átalakult életmód következében sokkal kevesebb olyan étel volt, amelyet kamrában kellett tárolni. Később esetleg a háztájiban megtermelt többletélelmiszert az 1980-es években megjelenő hűtőládákban is tárolhatták.96 Azonban ez a tárolóhelyiség sokszor kevésnek bizonyult, a korábbi nagyméretű kamrához szokott emberek nem is tudtak elhelyezni itt mindent, újabb, alternatív tároló helyeket alakítottak ki: így lett például több helyen a fürdőszobából kamra. Volt, ahol ezt a helyiséget csak ideiglenesen használták tárolásra, de az is előfordult, hogy a fürdőszobába beépített szanitereket a tulajdonos eladta, és az eredetileg, az előírásoknak megfelelően fürdőszobának épített helyiségből lomtár lett.97 Máshol a terepviszonyokból adódóan a ház alá nemcsak pincét / nyári konyhát / mosókonyhát építettek, hanem műhelyet is. Itt alakítottak ki még tárolásra alkalmas helyet. Fent tárolták a kész ételeket (savanyúságokat, befőtteket) illetve egy-két, a szobákban már nem használt tárgyat, a lenti kamrában pedig minden olyan eszközt, ami a konyhában nem fért el, de gyakran használatban volt (nagyobb edények, darálók). Fürdőszoba A fürdőszoba az a helyiség, ami a kockaházakkal jelenik meg tömegesen.98 A házak építésekor azonban még nem került sor a közművesítésre, így a fürdőszobát megépítették, a szanitereket felszerelték, azonban a fürdőt sokáig nem tisztálkodásra használták. Bükkzsércen a vizet viszonylag későn vezették be a lakásokba, a Kádár-korszak végére a 473 házból 294-ben, a házak 62%-ban volt csak víz, ebből azonban csak három olyan volt, amita vízhálózatra kapcsoltak.99 Az általam vizsgált házak közül egybe nagyon korán bevezették a vizet, mivel a vezetékes víz bevezetéséig messzire kellett elmenni vízért, és a saját udvarukon többszöri ásás után se találtak állandóan használható vizet. 96 VALUCH Tibor 2006. 49. 97 „No, ez vót véna a fürdőhelyiség. Nem lett belőle fürdő, oszt lomtár." Részlet a H. L-nével való beszélgetésből 98 Vö. KAPITÁNY Ágnes - KAPITÁNY Gábor 2000. 96. 99 KÁPOLNAI 2002. 326. 92
