Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
SZIGETHY ZSÓFIA: Kockaházból tisztaház - Bükkzsérci esettanulmány
5. kép. Tisztaszoba típusbútorokkal, a szobát a 2000-es évek elején zöldre festették (SZIGETHY Zsófia felvétele) előre a két szoba. A ház beosztása hasonló, mint Sz. A-né házáé, azonban a konyhát nem a fürdőszoba és a kamra közelében, hanem a hátsó szoba végében alakították ki. Éppen ezért az utca felőli szoba lett a tisztaszoba. A hátsó szoba pedig - amit folyamatosan használtak, mert keresztül kellett rajta menni, hogy a kamrából a szükséges alapanyagokat, eszközöket elővehessék — lakószobává vált. A háznak két bejárata van: az egyik a konyhából nyílik, ezt használják a családtagok, de a vendégek is.“ A konyhát azonban csak utólag, toldással építették a házhoz, eredetileg a hátsó szobát tervezték konyhának.55 56 T E-né háza tipikus kockaház.57 Az előtérből a konyhába jutunk, innen nyílik a fürdőszoba, a kamra, és egy szoba, ez utóbbiból pedig a másik szoba. Ez a „másik”, belső szoba volt a tisztaszoba,58 amelyet soha nem használtak, így télen lezárhatták a másik szobától, a lakószobától, itt lakott a házaspár idősebbik fia, ez volt az a helyiség, amit fűtöttek. L S-né házának alaprajza szinte teljesen megegyezik az előbb említett házzal, a különbség csak az, hogy a második szoba nem az első szobából, hanem a konyhából nyílik.59 Ez a konyhából nyíló szoba lett itt a lakószoba, ezt használták a gyermekek, valamint elhelyezkedéséből adódóan a konyhával együtt folyamatosan fűtötték. Az előszobából nyíló szoba pedig tisztaszoba volt.60 ElT' ...” 6 . kép. Tisztaszoba szekrénysora ajándék- és dísztárgyakkal, rajta a pohárkészlettel, amit a tulajdonos „kiváló dolgozó” oklevéllel együtt a termelőszövetkezetből kapott (SZIGETHY Zsófia felvétele) Az egyedi példák bemutatásából láthatjuk, hogy Bükk- zsércen ezekben a házakban elsősorban a fűtés határozta meg a szobahasználatot. Bükkzsérc egy völgyben, egy hosszú főút mentén épült falu, a mellékutak a hegyoldalban futnak. Ezekben az utcákban, a terepviszonyokból (és a telek elrendezéséből) adódóan vannak olyan kockaházak, amelyeknek csak egy szobája épült az utcafrontra, mégsem a korábbi gondolkodásmódból kiindulva, az utcafrontra néző szoba a tisztaszoba; más okok, a lakás- használat és az elrendezésmód határozzák meg a szobák funkcionalitását. A tisztaszobák és a lakószobák berendezése nem sokban különbözött egymástól. A Kádár-kori kockaházak bútorai városi hatásra a gyári szekrénysor (benne vitrinnel), modern rekamié, fotelek, dohányzóasztal voltak. A 20. század második felére tömegcikké váló gyári széria- és elemes bútorok61 az építészet és a bútorzat szorosabb kapcsolatának következményei.62 Ezek a bútorok az új funkciókhoz igazodtak,63 státusszimbólumokká, presztízstárgyakká váltak.64 Az új bútorokat nem lehetett a korábbi elrendezésmódok szerint elhelyezni. A szekrénysort, mivel önmagában is reprezentatív bútor volt, fontos volt jól látható helyre tenni, így általában arra falfelületre helyezték el, amelyen nem volt nyílászáró, vagy amelyre nem nyílt rá az ajtó. A szekrénysor előtt helyezkedett el a dohány55 Nem volt H. L-nééknél olyan vendég, akit az első bejáraton kellett volna beengedniük. 56 Ennek pontos idejét azonban nem tudták megmondani. 57 1959-ben épült a ház. 58 Ezt a kifejezést azonban sem ő sem a családja nem használta. 59 1970-ben épült a ház, alaprajza megegyezik az 1959-ben épült ház alaprajzához, egy különbséggel: a két utcai szoba nem nyílik egymásba. 60 .....mert ott befűtöttünk meg együtt voltunk. ” Részlet a L. S. névéi való beszélgetésből. 6 1 A magyarországi első gyári széria ülőbútorokat a 30-as évek elején KOZMA Lajos tervezte, és a budapesti Heisler bútorgyár állította elő. „A tipizálás és tömeggyártás kiterjeszkedik az összes bútorfélére, így a szekrénybútorokra is. Az előállításmód természetesen beleszól a formaalakításba, és ez a befolyás a bútorformákon világosan ki is fejeződik. A tömeggyártás vagy alkatrészeket állít elő (előgyártás), és ilyenek összeszerelésével többféle formaváltozatban készít bútorokat, vagy pedig egyes bútor-alapelemeket (például lábazatelem, fiókos, ajtós, üveges vagy polcos szekrényelem stb.) gyárt és ezek különféle kombinációjából lehet a lakás nagyobb bútoregységeit összeállítani az építőkockákhoz hasonlóan. Ezt a kisebb- nagyobb elemekből összeépíthető bútorfajtát „varia-bútornak" nevezik KAESZ Gyula 1978. 222-224./KAESZ Gyula 1962. 236. 62 S. NAGY Katalin 2003. 232. 63 S. NAGY Katalin 2003. 229. 64 S. NAGY Katalin 2003. 231. S. NAGY Katalin 1993. 147. 86
