Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
SZIGETHY ZSÓFIA: Kockaházból tisztaház - Bükkzsérci esettanulmány
Bükkzsércen általában nem alakították át a korábbi hosszúházakat, hanem új házat építettek egy régi ház helyére vagy új telken. A tárgyalt korszakban általánosan jellemző volt a családokra a neolokalitás: az „új házasok” valóban új házba költöztek, természetes volt, hogy nem a szülőknél élnek tovább egy szobában vagy házrészben. Ezért lehetett olyan adatközlőm, ahol a férj, illetve a feleség szülei is a faluban laktak, épülő otthonuk a férj családjának háza mellett épült vagy azon a telken, ahol a férj családjának korábbi háza állt, de ők az új felépüléséig albérletbe költöztek. Ott születtek a gyermekeik, és már a gyermekekkel együtt költöztek be az elkészült otthonukba. Azok a gyermekek, akik a költözéskor nagyobbak voltak, maguk is emlékeznek arra, hogy segédkeztek az építkezésben. Több olyan család volt, ahol azért építették át a házat, mert „az régi lakás volt, nagyon régi, még az édesapámnak a szülei vagy ki építette, nem tudom. "n Máskor azért alakították át, mert a korábbi hosszúház nem illett már az utcaképbe. Nem csupán azért, mert hosszúház volt, hanem mert nem az utcára merőlegesen épült.33 Volt olyan család is, ahol azonban az új család együtt lakott a férj szüleivel. Az új házba úgy költöztek be, hogy a fiatalok a felső szinten laktak, az idősebbek pedig a pincének, nyári konyhának tervezett helyiségben éltek. Építőanyag, alaprajz Az általam vizsgált bükkzsérci házakat az 1950-es évek legvégén kezdték építeni bogácsi vagy mezőkövesdi tervezők tervrajzai szerint. Ezek a házak az 1960-as években, de legkésőbb az 1970-es évek elejéig elkészültek.34 Mindegyiket helyi kőművesek építették kőből.35 A bükkvidéki községekhez hasonlóan a korábbi hosszúházak több mint 90 %-a habarcsba rakott kőből épült - az 1941 -es statisztika szerint a faluban már csak 5 vályogház volt - az új házakhoz sokszor fel tudták használni a korábbi ház, vagy a lebontott melléképület építőanyagait.36 A 20. század fordulóján azonban még csak három ház tetejét fedte cserép, az első világháború végén már a házak felét, 1941 -ben a házak 96 %-át, megelőzve ezzel a táj minden települését.37 Az új, sátortetős házakat az előírásoknak megfelelően szintén cseréppel fedték,38 alapjuk és lábazatuk terméskő volt. A válaszfalakat általában téglából építették.39 Az új házak S. NAGY Katalin szerint a kisvárosi családi házak, valamilyen módon a városi - kispolgári lakások alaprajzát utánozták, a helyiségek más módon kapcsolódtak egymáshoz, illetve különülnek el egymástól, mint a hagyományos parasztházakban;40 általában két szoba - konyha - előszoba - fürdőszoba - kamra - pince helyiségekből álltak. A Mezőkövesd járási Tanács Építési és Közlekedési Csoportjának határozata szerint a telkeken az építkezés megkezdése előtt űrgödrös árnyékszéket kellett építeni, meghatározott helyre, a telekhatártól minimum 3, a lakóépülettől 15, az ásott kúttól (szomszéd kútjától is) 20 méterre.41 A lakások száma/százalékos aránya építési idő szerint-1899 19001919 19201944 19451959 19601969 19701979 19801989 Összesen 28 36 73 94 88 90 64 473 5.90% 7.60% 15.40% 19.90% 18.60% 19.00% 13.60% 1949 1960 1970 Összes lakás 1 2 3, 3+ Összes lakás 1 2 3, 3+ Összes lakás 1 2 3, 3+ szobás (%, db) szobás (%, db) szobás (%, db) 367 87.7 11.2 1.1 404 77.7 21 1.3 426 51.9 42.9 5.2 322 41 4 314 85 5 221 183 22 pénzt. Minek mondják aztat. rokkantsági, vagy mi. Oszt akkor abbó pucolták erre be. Úgy tudtunk oszt ide hátrább [beköltözni]. Ezt a szobát minden. itt... ott deszkák voltak, azra meg búza, holmik voltak rápakolva, üres helység volt itt, jaj hogy nézett ki, Istenem. Utána ő hogy lerobbant, nem is haladtunk azóta se, ő kínlódott nyolc évnél tovább, akkor meghalt... utána itt maradtam, én magamébú [kereset] semmi se nem lehet abbú. ” Részlet L. S-nével való beszélgetésemből. 32 Részlet a H. B-nével való beszélgetésből. 33 „így keresztbe vöt itt egy ház, (...) fehér ház, az a régi típusú, csak egy szoba meg egy konyha. (...) az az igazság, hogy az ugye keresztbe vót, az a szoba, konyha így keresztbe vót a portán. Az mán ugye rontotta vóna, mindent rontott vóna, no, oszt ugye nem is engedték vóna má aztat meg, hogy oda aztat bővíjjük, mert majdnem az egész udvart elfogta így keresztbe. Oszt akkor úgy építkeztünk így egyenesen, ez van" Részlet a H. L-nével való beszélgetésemből. 34 Az 1990-es statisztikai adatok szerint Bükkzsércen a házak 19,9%-a 1945-1959 között; 18,6 %-a 1960-1969 között, 19%-a pedig 1970-1979 között épültek. Reprezentatív, és a faluképből is nagyon jól látható, hogy kevés olyan ház maradt meg, ami a második, világháború előtt épült (28,9%), a lakásállomány 71,1 százaléka 1945 utáni, (lásd 1-2. táblázat) 35 Adatközlőim beszélgetéseink során többször is megerősítették azt a tényt, amit a statisztikák is alátámasztanak, hogy a faluban nem volt nehéz kőművest találni az építkezésekhez, mert a dolgozók 30%-a, (183 fő) az építőiparban dolgozott. KÁPOLNAI 2002. 157. és Uo. 322. 36 „Aztat lebontották még ők akkor, mer ők abbú építkeztek, meg még vágtak hozzá követ. Csak ők bontották le, mer kellett az anyag is belőle, oszt akkor ők azt lebontották, de maradt valamennyi, három méter nagyon kicsike kis konyha, így nye mint ez a kicsi [konyha] maradt meg. mer abba vótak, míg felhúzódott nekik. No oszt akkor az meg oszt má, hogy itt vót a mienk területen, a ház, hát aszonta anyósom, hogy mink is majd boncsuk el, oszt ami kijön kő még jó lesz vagy a fundamentumba, hát az mán oszt mienk vót, mienk lett." Részlet L. S-nével való beszélgetésemből, vö. VALUCH Tibor 2004. 398. 37 KÁPOLNAI Iván 2002. 326. 38 Bükkzsércen nem volt jellemző, hogy a sátortetős kockaházak héjazatának anyaga bádog lett volna. 39 A gyűjtés során megtekintett lakóházak építészeti dokumentációi és műszaki leírásai alapján. 40 S. NAGY Katalin 1987. 97. Nem véletlenül követ a kockaházak beosztása városi mintákat. Ahogy VALUCH Tibor is írja több összefoglalásában, a falvakban nagyon sokan úgy gondolták, „hogy az előző évtizedekben terhessé vált paraszti élettől való »megszabadulásnak« a lakókörnyezet gyökeres megváltozásában, átalakításában is kifejezésre kell jutnia, másrészt a történeti parasztság normáit követő házforma teljes vagy részleges elvetése a kényszerűség mellett a városias életformához történő hasonulás, az igazodás és a felemelkedés vágyát is tükrözte. 'VALUCH Tibor 2004. 398. 41 L. S-né házához készült építési határozat alapján. 83
