Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
CSERI MIKLÓS - SÁRI ZSOLT: A 20. századi változások kutatásának eredményei a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
Cseri Miklós - Sári Zsolt A 20. SZÁZADI VÁLTOZÁSOK KUTATÁSÁNAK EREDMÉNYEI A SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUMBAN1 Előzmények, célmeghatározás A Szabadtéri Néprajzi Múzeum kutatási programjának szerves részét képezi a magyar parasztság történetének és néprajzának tudományos vizsgálata. Az elmúlt évtizedben a közelmúlt és a jelenkor kutatása is az intézmény fókuszába került, több kutatási program alapját képezte ezek vizsgálata. A szabadtéri muzeológiában megjelent a tematikai, térbeli és időbeli bővítés szükségessége. Szentendrén ez a parasztságon kívüli társadalmi csoportok (az iparosok, a cselédek - mezőgazdasági munkások -, a kétlaki munkásság, a falusi értelmiség) bemutatását; az időkeretek tágítása a középkor, illetve a 20. század második felének és napjaink bemutatásának lehetőségét; a térbeli szélesítés pedig a határon túli területek és a diaszpóra kutatását jelenti. A téma mai néprajzi, kutatás módszertani kérdéseit a Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között, éppen Szentendrén, a Skanzen vezetői által kezdeményezett és a nagy múltú szakmai szervezettel közösen megvalósított Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón című néprajzi vándorgyűlés nem pusztán élőszóban vetette fel, hanem az egyidejűleg megjelentetett vaskos kötet tanulmányaiban is elemezte és értékelte.1 2 Az első jelentős kutatási program, amelyben a közelmúlt néprajzi módszerekkel történő kutatása is megjelent a 2001 és 2004 között lezajlott „A népi építészet, a lakáskultúra és az életmód változásai a 19-20. században” című, a Nemzeti Kutatásfejlesztési Program által támogatott, és a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékével közösen végzett munka volt. Már ebben a kutatási programban is hangsúlyoztuk a 20. századi változások dokumentálásának fontosságát, a kutatási eredmények társadalmi hasznosítását, valamint megfogalmaztuk az új, 20. századi falu életvilágát bemutató épületegyüttes tervezésének fontosságát.3 2006-ban egy OTKA projekt4 (OTKA K62412. sz. „A falusi építészet, lakáskultúra és életmód átalakulása a 20. században”) valósult meg. Ez volt az első, kimondottan a 20. századi változásokhoz kapcsolódó néprajzi alapkutatásokra épülő kutatási program intézményünkben. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum mint nemzeti közgyűjtemény az alapkutatások és a gyűjteményfejlesztés kooperációjával egyedi, sajátságos kutatási metódust, módszertant alakított ki. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum középtávú kutatási programjának meghatározó szegletköve a 20. századi épületegyüttes megvalósítása. Az elmúlt évek alapkutatásai segítették a program alapjainak kidolgozását.5 Az épületfelmérések és a néprajzi alapkutatások alapján kerülnek kiválasztásra azok az épületek, amelyek a 20. századi falu épületegyüttes mint múzeumi kiállítás építményeit adják. A feladat jelentősége abban áll, hogy ezen koncepció segítségével válik kidolgozhatóvá a végleges telepítési terv, amely alapján állandó kiállításként felépíthető a korszakot bemutató múzeumi falu. Természetesnek mondható, hogy a nemzetközi példákat is figyelembe vesszük a koncepció alakításában, hiszen az elmúlt évtizedben több európai skanzenben is megfogalmazódtak ezek az elképzelések, és számos esetben már nem csak elszórt példák, de egész épületegyüttesek jelzik a korszak szabadtéri bemutatásának megkerülhe- tetlenségét.6 A módszerről A kutatási projekt a 20. századi tájegység múzeumi telepítési tervének kidolgozását szolgálja, melynek három fő területe van: 1. épületfelmérések készítése, 2. néprajzi alapkutatások végzése, 3. a telepítési terv számára épületek, épülettípusok kiválasztása. E három pontra felépített projekt egy komplett kutatási programot alkot, melynek keretében azokat a változási folyamatokat tártuk fel, amelyek meghatározták a 20. századi magyar falu gazdasági, társadalmi és kulturá1 A tanulmány az OTKA K82103. számú kutatási programjának támogatásával készült. 2 CSERI Miklós-KÓSA László-NAGYNÉ BATÁRI Zsuzsanna-T BERECZKI Ibolya (szerk.) 2000. 3 A program eredményeiből megjelent tanulmánykötetben a 17 tanulmányból hét írás már kifejezetten a 20. század második felében bekövetkezett változásokkal foglalkozik. T BERECZKI Ibolya - SÁRI Zsolt (szerk.) 2005. 4 A projekt eredményeiből megjelent tanulmánykötet: CSERI Miklós - SÁRI Zsolt (szerk.) 2009. A kötetben 19 tanulmányt adtak közre a szerzők, köztük számos, a kutatásban közreműködő egyetemi hallgató. 5 CSERI Miklós - SÁRI Zsolt 2010. 7-18.; CSERI Miklós - SÁRI Zsolt 2010. 279-291. 6 Ezeket már több tanulmányban is bemutattuk, valamint önálló tanulmánygyűjtemény Is megjelent a témával kapcsolatban. Ld. CSERI Miklós 2003. 5-11., CSERI Miklós 2009. 9-20., és CSERI Miklós-SÁRI Zsolt (szerk.) 2010. 63
