Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
KEMECSI LAJOS: A Felföldi mezőváros tájegység a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
Ezeken túl foglalkoztató és kiállítási tereket alakítottak ki a mádi dézsmaházban, a mádi udvari pincében, a gyöngyösi iparosházban, illetve raktárakat a tállyai és mádi épületekben. Időszaki tárlatból állandó kiállítási egység A 2006-ra megvalósított kiállításokkal nem zárult le a tájegységi muzeológiai tevékenység. Az etnobotanikai program folyamatos formálása segítette a tájegység élővé tételét, az alternatív berendezések pedig az egykor a portákon élők életvilágainak több aspektusát is bemutathatták. A kiállítási enteriőrök egyik évtizedes - ha nem évszázados! - problémáját jelenti, hogy a múzeumi látogató az elkészült berendezés statikus állapotával szembesülve semmilyen érdemi háttérinformációra nem tesz szert és valójában jó esetben is csak egy hangulat - benyomás váltódik ki csupán a gondosan megtervezett kiállítások láttán. Nyilvánvaló okokból hosszas magyarázó feliratok elhelyezésére nem nyílik lehetőség a hitelesnek szánt enteriőrökben. A részletek mögött meglévő jelentések megvilágításának módszertani korlátái miatt a szabadtéri múzeumok kiállításai tehát inkább az azonosulás élményével próbálják kárpótolni látogatóikat Értelmezési kísérletként értékelhető a skanzenek nemzetközi gyakorlata, mikor is film vagy hangzó anyagok elhelyezésével segítik a látogatót a pőre enteriőr üzeneteinek felismerésében. Ezt a kísérletet végezte el a Múzeum a 2010-1 I -ben megvalósult „Falu és város határán” című időszaki kiállítás alkalmából, tudatosan hosszabb távra tervezve a projekt egyes elemeit, beépítve az állandó kiállításba.3'1 A multimédiás elemek alkalmazásával, a korszerű múzeumi vizuális gépezet eszközkészletével kapcsolatban mindvégig ügyelni szükséges arra, hogy elkerülje a kiállítás a napjainkban hazánkban és külföldön is tapasztalható vizuális túlhajszoltságot, a fölösleges retorikai túlzásokat. Ezek a legtöbb esetben a tiszta és érthető elbeszélés hiányát hivatottak elfedni üres látványosságokkal.34 35 A Múzeum jellegzetes adottságait felhasználva a Felföldi mezőváros tájegység enteriőrjeinek kiegészítésével sikerült a korábban a látogatók számára megismerhetet- len tartalmakat is kibontani. A kultúra táji tagolódásának okai, törvényszerűségei a mezővárosokra vonatkoztatva is érvényesek, és az indítékok között fontos a szerepe a különféle intézményeknek, amelyek tevékenységi körükön belül ugyan az integrálódást segítik elő, de az e körön kívüli környezethez képest differenciálólag hatnak. Az időszaki kiállításban a helyi közösségek működését szabályozó feltételrendszert egy gyöngyösi példán keresztül mutattuk be, mely az állandó tárlatnak is részévé vált. A gyöngyösi polgárházban látható kiállítás egy 20. század eleji gyöngyösi módos, szőlő- és bortermeléssel foglalkozó polgárcsalád lakáskultúráját és korabeli életvilágát rekonstruálja. Célzott terepmunka eredményeként sikerült a néma tárgyakat és berendezést megszólaltatni egy film és feliratok segítségével. A kiállítás következő egysége a mádi kereskedőház példájára építve az életmód enteriőrszerű közvetlen bemutatásával tárgyalta a reformkortól kibontakozó magyarországi asszimilációs folyamatok egyik jellemző témáját, a zsidó-keresztény együttélést. A zsidó család lakrészében található konyha berendezésében a kóser étkezés és főzési szabályok alakították a rendet. A kiállítás csatlakozó elemeként elkészült egy, a zsidó táplálkozáskultúrát bemutató kiadvány, melyből a látogatók megismerhetik a jellemző ételeket, előírásokat és még recepteket is találnak.36 A konyhában elhelyezett speciális multimédiás eszköz segítségével film segíti a kiállítás üzenetének értelmezését, míg a boltban található hangpanel segítségével több tárgy „személyes” történetét is megismerhetik a látogatók. Nyilvánvaló, hogy a múzeumi feldolgozás egyszerre hordozza magában a tömörítés és egyszerűsítés ismérveit, illetve a - különösen a szabadtéri múzeumi adottságokra építve - az egykori személyes életvilágok jellemzőit is. A komplex ismeretátadásai folyamatként megvalósuló tárlatok választ kívánnak adni jelenkori kérdésekre és hétköznapjainkban közvetlenül hasznosítható tudáselemeket nyújtani a látogatók számára.37 Természetesen ez a cél további néprajzi gyűjtést, tárgyvásárlást, levéltári kutatást tesz szükségessé. Csak így érheti el a Múzeum azt a célt, hogy minél teljesebben bontakozzon ki az egykor a házakat építő, lakó generációk élete, az évizedek, évszázadok során végbement változások folyamata. Elengedhetetlen, hogy a kiállításokon bemutatott kulturális jelenségekhez érdemi hozzáférést kell a látogatók számára biztosítani, s ezzel párhuzamosan a Múzeumban őrzött és bemutatott gyűjteményekhez az értelmezésen keresztül kell a hozzáférést megadni számára. A Felföldi mezőváros tájegységben megvalósult kiállítás nem a statikus tudás-átadás helyszíne és eszköze, hanem dinamikus, a vonatkozó ismeretekre vonatkozó diskurzus lehetőségét teremtette meg. 34 KEMECSI Lajos 2010/b. 35 KEMECSI Lajos 2013. 215. 36 KISS Kitti - SZŐKE Judit 2010. 37 KEMECSI Lajos 2010/b, 2013. 234. 58
