Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
KEMECSI LAJOS: A Felföldi mezőváros tájegység a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
nevek után), illetve a koncepció megvalósításának a feladatát.5 Egy-egy muzeológus lényegesen intenzívebb kutatómunkát tudott végezni a feladatául megkapott épületekkel kapcsolatban. A főigazgató és a muzeológiai osztály vezetője irányította a komplex munkát, megszabva a súlypontokat, a döntési mechanizmust hatékonyabbá téve. A korábbi tájegységek építésének idejéhez viszonyítottan rendkívül szoros határidők, elengedhetetlenné tették a muzeológia minden eddiginél szorosabb együttműködését a Műszaki Igazgatóság, a Restaurátor Osztály és a Nyilvántartási Csoport munkatársaival. A korábbi tárgygyűjtések hagyományos metodikáját kiegészítve szokatlanul nagy mennyiségű hiteles műtárgy összegyűjtése és megvásárlása vált szükségessé rendkívül rövid idő alatt. Ennek az intenzív munkának egyik fontos állomása volt a rakamazi gyűjtés, ahol közel 900 darab tárgyat vásárolt a Múzeum.10 2003 novemberében, fenntartói kezdeményezésre és ösztönzésre megindulhatott az előkészítő munka. A kijelölt muzeológusok elkészítették a néprajzi újraépítési terveket és 2004 januárra a Múzeum Tudományos Tanácsa megvitatta a beterjesztett újraépítési javaslatokat. Egy jelentős változás lett a korábbi koncepcióhoz képest: a tokaji 11/1 lakóház a tér bejáratánál, bal oldalon a ll/2-es pozícióba került, kiszorítva az eredetileg ll/2-es jelölésű másik tokaji házat. Helyére 11/1 -es jelzéssel, a tér bejáratához egy tállyai, kétszintes lakóház került. Maga az épület nem volt ismeretlen a Múzeum munkatársai előtt korábban sem." A Múzeum legkorábbi tudományos koncepciója még a 18. századi, lehetőleg datált emlékek gyűjtését irányozta elő, és az 1880 után épült lakóházakat már teljesen mellőzni kívánta. Ebben a korai időszakban az analógiákra alapozott rekonstrukciót nem tartották megengedhetőnek, legfeljebb egyes korai hiányzó épületelemek pótlását. Másolatok építése pedig fel sem merült, hiszen úgy tűnt, hogy a kiválasztott objektumok mindegyike zavartalanul megszerezhető. 1970-ben már módosult ez a felfogás, mikor nem szabta meg szigorúan az épületek korának felső határát, sokáig az I 900-as év illetve az első világháború számított elfogadott keretnek.'2 A múzeum első épületbontásainál és az azok alapján készült dokumentációkon is látható, hogy az épületeknek egy korai állapotának bemutatására törekedtek. A Felföldi mezőváros tájegység kiválasztott és lebontott épületeinél a korábbi bontások gyakorlatához igazodva nem törekedtek a nagy mennyiségű kőanyag Múzeumba szállítására. A 2003-ban megindult megvalósításnak az egyik kiemelt jelentőségű feladata volt az újjáépítési javaslatokban következetesen megjelölt hiteles, településekre jellemző kőanyag beszerzésének előkészítése. A Múzeum néprajzosai és a tervezést végző mérnökei fel4. kép. A tállyai ház a tájegységben (DEIM Péter felvétele) 9 KEMECSI Lajos 2008. 63. 10 KEMECSI Lajos 2004. 40-47. I I CSERI Miklós - KEMECSI Lajos 2004. 625. 12 BARABÁS Jenő - SZOLNOKY Lajos 1967. 29-31. 50
