Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)

H. CSUKÁS GYÖRGYI: A Bakony, Balatonfelvidék tájegység története a megvalósulásig

I I. kép. A nyírádi malom vízikerekének beszerelése (DEIM Péter felvétele, 2000)

kor a község a millenniumra készülve rendezte a városkút és mosó környezetét, felújította az épületet."7 A berendezések véglegesítése szinte az utolsó hónapokra maradt. Azok modellálására nem volt lehetőség (az új üzemi épület a raktárakkal, műhelyekkel akkor épült), a házak pedig még nem száradtak ki.

A lakóházak berendezésénél törekedtünk arra, hogy a tájegységben vezérmotívumnak tekintett vízhasználatra, illetve a katolikus vallásgyakorlatra utaló szituációkat elevenítsünk meg, erre utaló tárgyakat szerepeltessünk. I

12. kép. A városkút és mosó felújítása Köveskálon (H. CSUKÁS Györgyi felvétele, 2000)

(A nyirádi ház a búcsúra való készülődést jeleníti meg, a mindszentkállai házban mosnak, a kádártai házban fénykép és több tárgy utal a gazda önkéntes tűzoltói funkciójára. ) A szentgáli házban agancs trófea, szarvas-motí- vumos tárgyak, fegyverfogas emlékeztetnek a vadászatra, amely egykor a szentgáliak kiváltságának alapjául szolgált. A kádártai ház berendezése alkalmas az ezermester szegény ember számos foglalatosságának felidézésére (szerszámnyél-faragás, szalmakasok, vesszővékák fonása, méhészkedés, gombászás), a mindszentkállai ház fészere pedig alkalmanként kőfaragó műhely. A porták többségénél nem ragaszkodtunk szigorúan a családtörténeti tényékhez. A mindszentkállai lakóháznál pl. éppen a kőfaragó műhely szerepeltetése tette szükségessé munkaképes férfi családtag feltételezését, noha a megjelenített korszakban ez nem felelt meg a házat lakó család valós összetételének. A berendezési terv szerint a kádártai házat kétgyermekes család lakja - ők azonban épp a megelevenített időszakban egy másik kádártai házban éltek, a családfő ugyanis csak mostohaanyja halála után vehette birtokba örökségét. A vízimalom molnárairól semmit nem őrzött meg a helyi emlékezet, az anyakönyvi adatok évente cserélődő bérlőkről, segédekről, sok gyermekről tanúskodnak. A tudományos tervtanácsokon az egyes építményekhez készült közművelődési hasznosítási tervek is megvitatásra kerültek."8

I 17 SZNM MNÉA-E 315/2/2-20.; E 315/3/2-19.; E-315/5/21-59.; H. CSUKÁS Györgyi 2001b. I 18 SZNM MNÉA-E 334/5., SZNM MNÉA-E 51/5/77, 98-99.

35