Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)

NAGYNÉ BATÁRI ZSUZSANNA: Frontkarácsonyok

toktól disznót vettek, leszúrták és perzselő híján szalmá­val perzselték meg. Készítettek hurkát, kolbászt is. Cip­ruson jól felszerelt saját konyhája volt a katonaságnak, magyar szakácsokkal, így a magyar karácsonyi menü biz­tosítása nem okozott gondot. Irakban a 2000-es évek elején a karácsonyfa (3-4 da­rab), a díszek és a szaloncukor repülőgépen történő ki­szállításával sikerült karácsonyi hangulatot varázsolni a szolgálatban lévőknek. A karácsonyfák a közösségi sátor­ba, a hálóhelyként szolgáló sátorba, illetve a szertartások megtartására kijelölt sátorba kerültek. A katonáknak tar­tottak szentmisét, biztosították a gyónás lehetőségét is. A kint maradó katonák kisebb tárgyakat, édességet kap­tak, vagy az otthonról küldött apróbb dolgokat, ame­lyeket a szabadságukról hazatérő katonatársak szállítot­tak, mennyiségi korlát figyelembe vételével. Az ünnep legnagyobb pozitívuma a kiemelt ellátás volt: a nem rom­landó élelmiszereket igyekeztek otthonról központilag biztosítani: ilyen volt pl. a diós kalács. Szintén a 2000-es évek elején az afganisztáni szolgá­latot teljesítők az alakulótéren kapták meg az ajándékba szánt bicskát. Itt nepáli szakácsok főztek a konyhán, bár igyekeztek figyelembe venni a többi ország katonáinak karácsonyi szokásait, nem kifejezetten karácsonyi menü került az asztalra. Hiányzott a karácsonyfa is, bár más országok katonái készítettek hevederrel díszített kará­csonyfát, falemez állványra. Összegzés A fentiekből is kitűnik, milyen sok forrás segíti a kuta­tót abban, hogy részletesen tájékozódjon a hagyomáyos néprajzi kutatási módszerekkel már nem dokumentál­ható időszakról. Ezek a források - így a levelek, naplók, visszaemlékezések, tábori postai levelezőlapok, képesla­pok - személyes perspektívából világítják meg egy nagy történelmi esemény részleteit, plasztikus részletekkel gaz­dagítva a korábbi leírásokat, ezredtörténeteket. A front­karácsonyok megismerése rendkívül fontos szereppel bír a korabeli tárgykultúra megismerésében is. Az első világháború viszonyai a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban megvalósított kiállítás kapcsán rávilágítanak a jelenkori kapcsolódási pontokra is: manapság is ünne­pelnek magyar katonák veszélyzónában, az otthonuktól távol. Ennek bemutatása segít érzelmileg közelíteni a té­mát az érdeklődők felé. A másik fontos üzenete az első világháború centenáriumának, hogy a kutatók számára elengedhetetlenül fontos a második világháború emlék­anyagának gyűjtése, hiszen ez az emlékezetkutatás ha­gyományos módszereinek segítségével még megvalósít­ható. 331

Next

/
Oldalképek
Tartalom