Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
NAGYNÉ BATÁRI ZSUZSANNA: Frontkarácsonyok
zad néprajzkutatójának természetesen már nincs lehetősége az emlékezetkutatásra, így legfőbb forrásnak a kéziratos naplók, levelek, képeslapok, tábori levelezőlapok tekinthetők. Többrétű információval szolgálnak a 2. kép. Első világháborús képeslap Szabadtéri Néprajzi Múzeum gyűjteménye katonakarácsonyokat (tiszti és legénységi viszonylatban egyaránt) megjelenítő fotók is. Magánszemélyek és múzeumi fotótárak felvételei hű képet mutatnak arról, 3. kép. Karácsony a román fronton Hadtörténeti Intézet és Múzeum Fotótára 73676 hogyan nézhetett ki a korban a karácsonyfa. A források között említhetők az ezredtörténetek, a tábori újságok és a korban megjelenő egyéb újságok is, amelyek közül pl. az Érdekes Újság rendkívül színes cikkeket közölt képanyaggal együtt a jelzett témáról. A frontkarácsony témájának kibontását a fennmaradt, kapcsolódó tárgyi anyag értelmezése is segíti: így fronton készült ajándék- tárgyak, hadianyag hulladékból készült lőszertárgyak szolgálnak plusz információval, csakúgy, mint a kor újságjaiban megjelenő hirdetések, amelyeknek elemzése korábban már megtörtént.3 A frontkarácsony kutatása néprajzi szempontból azért rendkívül fontos, mert a hadtörténeti nagy narratívák helyett mikrotörténelmi aspektusból vizsgálja a témát, az érintett emberek szemszögéből, a háborús min- dennapokra/ünnepekre helyezve a hangsúlyt. Fontos a néprajzkutatói szemlélet, amely a szokás tárgyi világának dokumentálását is fókuszba helyezi. Ez pedig azért lényeges, mert csak így rekonstruálható mindez egy múzeumban, a látogató számára például alternatív berendezésként megvalósítva. Egy kis karácsonyfa történelem Az álló, feldíszített karácsonyfa első magyarországi említése a 19. század elejéről való: a karácsonyfa állításának elsőbbsége ugyan vitatott, de közel egy időben állított fát József nádor felesége, Mária Dorottya, Brunszvik Teréz a krisztinavárosi kisdedóvóban és Báró Podamin- czky Frigyes édesanyja is.4 A német, protestáns gyökerű szokás népszerűsítésében a kezdeti időszakban a nemesi réteg járt elől. A karácsonyfa széles körben való megismertetésében nagy szerepet játszottak az iskolák, óvodák, árvaházak és kórházak, ahol már a 19. században állítottak karácsonyfákat, a nagyszombati óvodában például már 1832-ben.5 A felsorolásból nem hiányozhatnak az uradalmak sem, ahol a földbirtokos utasítására több helyen a cselédség számára is szerveztek karácsonyt, és megajándékozták a gyermekeket is. A karácsonyfát a termékenységet biztosító, a természet megújulását hirdető kivirágoztatott ágak, zöldágak, feldíszített termőágak előzték meg a magyar nyelvterület számos pontján. A paraszti gyakorlatban legfőképpen a 20. század elejétől lett egyre népszerűbb a karácsonyfa nemesi, polgári hatásra, a háborúkat megjárt katonák, az emigrációba kényszerültek által erősített kulturális elemként. A folyamatban így az első világháborúban harcoló katonák szerepe sem elhanyagolható. 4. kép. Tisztek karácsonya a fronton Hadtörténeti Intézet és Múzeum Fotótára 102661 3 Ld. S. NAGY Anikó - SZOLECZKY Emese - BABUCSNÉ TÓTH Orsolya 2009. 4 LUKÁCS László 2006b. 367-368. Vö. JÁNOSYNÉ PAPP Zsuzsanna 2001. TÉSZABÓ Júlia 1985. 5 LUKÁCS László 2006b. 368. 324
