Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)

NAGYNÉ BATÁRI ZSUZSANNA: Frontkarácsonyok

zad néprajzkutatójának természetesen már nincs le­hetősége az emlékezetkutatásra, így legfőbb forrásnak a kéziratos naplók, levelek, képeslapok, tábori levelező­lapok tekinthetők. Többrétű információval szolgálnak a 2. kép. Első világháborús képeslap Szabadtéri Néprajzi Múzeum gyűjteménye katonakarácsonyokat (tiszti és legénységi viszonylatban egyaránt) megjelenítő fotók is. Magánszemélyek és múzeumi fotótárak felvételei hű képet mutatnak arról, 3. kép. Karácsony a román fronton Hadtörténeti Intézet és Múzeum Fotótára 73676 hogyan nézhetett ki a korban a karácsonyfa. A források között említhetők az ezredtörténetek, a tábori újságok és a korban megjelenő egyéb újságok is, amelyek közül pl. az Érdekes Újság rendkívül színes cikkeket közölt képanyaggal együtt a jelzett témáról. A frontkarácsony témájának kibontását a fennmaradt, kapcsolódó tárgyi anyag értelmezése is segíti: így fronton készült ajándék- tárgyak, hadianyag hulladékból készült lőszertárgyak szol­gálnak plusz információval, csakúgy, mint a kor újságjai­ban megjelenő hirdetések, amelyeknek elemzése koráb­ban már megtörtént.3 A frontkarácsony kutatása néprajzi szempontból azért rendkívül fontos, mert a hadtörténeti nagy narratí­vák helyett mikrotörténelmi aspektusból vizsgálja a té­mát, az érintett emberek szemszögéből, a háborús min- dennapokra/ünnepekre helyezve a hangsúlyt. Fontos a néprajzkutatói szemlélet, amely a szokás tárgyi világának dokumentálását is fókuszba helyezi. Ez pedig azért lé­nyeges, mert csak így rekonstruálható mindez egy múze­umban, a látogató számára például alternatív berende­zésként megvalósítva. Egy kis karácsonyfa történelem Az álló, feldíszített karácsonyfa első magyarországi említése a 19. század elejéről való: a karácsonyfa állítá­sának elsőbbsége ugyan vitatott, de közel egy időben állí­tott fát József nádor felesége, Mária Dorottya, Brunszvik Teréz a krisztinavárosi kisdedóvóban és Báró Podamin- czky Frigyes édesanyja is.4 A német, protestáns gyökerű szokás népszerűsítésében a kezdeti időszakban a nemesi réteg járt elől. A karácsonyfa széles körben való megis­mertetésében nagy szerepet játszottak az iskolák, óvo­dák, árvaházak és kórházak, ahol már a 19. században állítottak karácsonyfákat, a nagyszombati óvodában pél­dául már 1832-ben.5 A felsorolásból nem hiányozhatnak az uradalmak sem, ahol a földbirtokos utasítására több helyen a cselédség számára is szerveztek karácsonyt, és megajándékozták a gyermekeket is. A karácsonyfát a termékenységet biztosító, a természet megújulását hir­dető kivirágoztatott ágak, zöldágak, feldíszített termő­ágak előzték meg a magyar nyelvterület számos pontján. A paraszti gyakorlatban legfőképpen a 20. század ele­jétől lett egyre népszerűbb a karácsonyfa nemesi, polgá­ri hatásra, a háborúkat megjárt katonák, az emigrációba kényszerültek által erősített kulturális elemként. A folyamatban így az első világháborúban harcoló katonák szerepe sem elhanyagolható. 4. kép. Tisztek karácsonya a fronton Hadtörténeti Intézet és Múzeum Fotótára 102661 3 Ld. S. NAGY Anikó - SZOLECZKY Emese - BABUCSNÉ TÓTH Orsolya 2009. 4 LUKÁCS László 2006b. 367-368. Vö. JÁNOSYNÉ PAPP Zsuzsanna 2001. TÉSZABÓ Júlia 1985. 5 LUKÁCS László 2006b. 368. 324

Next

/
Oldalképek
Tartalom