Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
BERECZKI IBOLYA: Háború előtt - háború után. A Nagy Háború lenyomatai a Szabadtéri Néprajzi Múzeum kiállításaiban
az I. világháború kitörésekor (1914) 22 117 km hosszú volt, amely a trianoni békediktátum folytán 8705 km-re csökkent.5 Magyar királyi államvasutak. .HiJutgl. img. etaaliMfenbalmni. Sorozatszám: QQOQ A . sSÄi 3011 Katonamenetjegy. ilKilifätfafitftarfe. 'fttttuuD ti)-iff Son übex nadj // át At 3n tor I. n. j ni. kecsloszfilyla» ft'agenllafft1 Wlyejxftje: tíi Rdjranumilottoii fftr szemei) részére $crfoiuu Jkßk c* M ki \ 6 • .. A 4 W M-+4« útmegsi.iiifltú: jL£UV •± f j ... E z a katoní»menc(jcgy csak ?. hozzá- nó katonai menetokmány fehiuitatAÄj fett érvényes. A katonai mcnctokmír.y- ?xpfi állomási és keletbélvcgzivol 'y^nr -.váíiAtá csaté «key máaycs, ha ,t^ac'ki.;já^;on ^ ^'o^vonat használata A íe^rt- történt-vnwraifds n MnbT?kflvctKezményckén ki vili az tlzlrtsza- zati és díjszabási haláro2ntanyokban szabott iitt'nfizetest vonja maga után. A jegyet a végállomáson le kell adni. *»l»t»H)' I’ ‘pteSart^jSfítillSrfí r,uU afcjí&tf'SltetMit,, >:S mtfftttslftyn neije^uéuxijMfrS iwlcber mit km glcirüea Statt«#* unb íDatuawj, jtonpet. tolt bft gnfofatte, uerfeton ftm írníf, ' gw i5n ßwterijuß nut Éanu glUtta, toctut ka miíit-wMjc 'JíttjcawJnKiJbU gftiBtlí- : j »oicfrrefM. íüjipfcrauibjiu n«g(f ftrMfatrM; Mf^cv ,l Afff'TTutr’gT'h1 .í1■“jjűT'inna uatö bén regiemen* ii tatifdicn, ober ía^if.ttiici^fn Sejtimmangen j; trad/ ft<$. j; 3n öer ^fcifcjtélftattan ifi !■!<•'? 2.V-*::t>r- Ij (ahvtaite abjugtbf.uj ' 1 S l IS M M N É A - t- íctiSU 8. kép. Katonamenetjegy 1916-ból. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Történeti Adattári Gyűjteménye, a továbbiakban: SZNM MNEA TAGY 6085. (DEIM Péter reprodukciója) A vasútnak nemcsak a hadszíntereken, a hadiszállításban vagy a hadigazdálkodásban volt szerepe. A katonák búcsúja otthonról, a távoli frontra való utazás, a sebesültként vagy szabadságos katonaként utazás, majd a hazaérkezés - mind-mind a vasúthoz kötődik. Egyéni sorsok, életesemények színterei, sőt, átmeneti lakóhelyek is voltak a vasúti vagonok, amikor a trianoni békeszerződést követően az elcsatolt városok tisztviselőinek, értelmiségének, vasúti tisztviselőinek - ha nem esküdtek fel az új állami adminisztrációra - családjukkal együtt el kellett hagyniuk lakhelyüket. A befogadó Magyarországon hetekig, gyakran hónapokig éltek vasúti kocsikban, mert nem sikerült rögtön számukra új lakóhelyet biztosítani.6 A Szabadtéri Néprajzi Múzeum kiállításaiban összesen kb. 100 darab, az első világháború időszakából származó, vagy a korszak emlékezetét szolgáló tárgy, és adattári gyűjteményeibenés igen jelentős számú írott dokumentum van. A tárgyak túlnyomó része a Skanzen kiállításaiban a látogatók számára hozzáférhető, tanulmányozható. Miben mások mégis e tárgyak, mint a Magyar Nemzeti Múzeum, a Hadtörténeti Múzeum, vagy éppen a Néprajzi Múzeum gyűjteményében őrzött darabok? Egyrészt azért, mert a számuk magas a kiállításokban, másrészt azért, mert enteriőrbe rendezve jelennek meg. Egy olyan összefüggésrendszer részeivé válnak, amely együttesen jeleníti meg a 20. század elejének paraszti életvilágát, és ebben a keretben helyezi el az egyes tárgyakat. Ugyanakkor a szabadtéri mú-zeumi bemutatás során a tárgyhoz kapcsolódó élettörténet is feltárul a látogató előtt a kiállításőrök, tárlatvezetők közreműködése révén. 9. kép. Első világháborús emléktányérok a Néprajzi Látványtárban (BERECZKI Ibolya felvétele, 2013) A Nagy Háború után Magyarország helyzetét, a trianoni békeszerződések hatását más összefüggésrendszerben is megjeleníti a múzeum. A múzeum több tájegységében is vannak olyan épületeink, amelyek a határok megváltoztatása utáni időszakot, az 1930-40-es éveket jelenítik meg berendezésükkel. Muraszemenye (Dél-Dunántúl tájegység), Hajdúba- gos (Alföldi mezőváros tájegység), Márianosztra (Észak- magyarországi falu) lakói az új határok következtében elveszítették természetes kapcsolatrendszerüket a határ túloldalára került nagyobb városokkal, perifériára kerültek, sőt, zsákfalvakká váltak. A II. világháború után - különösen Ausztria felé - szinte lehetetlenné váltak az utazások, a kereskedelem, a munkavállalás, a családi kapcsolatok a határ másik oldalán élőkkel. Mindezek következtében a települések épületállománya alig modernizálódott, sokkal több hagyományos elemet őrzött meg a berendezés, mint az ország centrumában maradt falvakban. A múzeumi bemutatás sajátos példája Szentendrén az Észak-magyarországi falu Nemesradnótról származó lakóháza. A múzeum telepítési koncepciója 1970-ben készült. Az akkori politikai viszonyok következtében nem 5 Magyarország a XX. században, http://mek.oszk.hu/02100/02185 /html/718.html 6 SZŰTS István Gergely, http://epa.oszk.hu/00900/00995/00032/ pdf/EPA00995_multunk_ 12_4_089-1 12.pdf 312
