Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
VARJÚ ANDRÁS: Fejlesztési stratégia 2014-2024
Közönségkapcsolat A Göcseji Falumúzeum megközelíthetősége jelenleg alig felel meg az alapvető turisztikai elvárásoknak. Parkolója negyven évvel ezelőtti állapotát őrzi mind méretében, mind kialakításában. Egy jelentős látogatószám növekedéssel bíztató fejlesztés igényeit így már biztosan nem tudja kiszolgálni. A kiállítóhely jelenleg egy takaros, de viszonylag kis alapterületű fogadóépülettel rendelkezik. Ez több funkciós, a vendégek beléptetése mellett, itt nyílik lehetőség kiadványok, kisebb ajándéktárgyak vásárlására is. Az épület földszintje helyet ad még a munkatársak szociális helyiségeinek, illetve a tetőtér kiállító helyként, és olykor előadó térként is funkcionál. A hétköznapok forgalmát még le lehet benne bonyolítani, de rendezvényeinken már gyakran szűkösnek bizonyul. Kereskedelmi jellegű tevékenységünket - a korszerű marketing szempontjából - jelentősen hátráltatja a szegényes infrastruktúra. Tervezett fejlesztéseink alapvető célja, hogy változtassunk mindezen. A Zalaegerszeg város Belváros rehabilitációs programja elkerülő út építését folytatja a korábbi vasút nyomvonalán. A Göcseji Falumúzeum megközelíthetőségét is ebből az irányból kell megoldani. A beruházás során egy új, mindkét irányból (K-Ny) elérést biztosító csomópontot kell kialakítani, úgy hogy a tervezett új parkolókat is gond nélkül meg lehessen közelíteni. Tapasztalataink szerint célszerű az autók és a buszok számára elkülönített parkolási lehetőséget biztosítani. Az új útvonalon becsatlakozás kínálkozhat az egyre bővülő kerékpárút hálózatra is. A Göcseji Falumúzeum belső útjai jelenleg nagyon rossz állapotban vannak, egyes szakaszain már baleset veszélye fenyeget. Ennek rekonstrukciója az egyik legsürgetőbb feladat. Az útépítés során a közműcsatlakozásokról úgy kell gondoskodni, hogy az újonnan kiépített hálózati elemek megfeleljenek a tervezett beruházások igényeinek. A vendégfogadás korszerű bonyolításához új fogadó- épület is szükséges. Nem volna szerencsés, ha építészeti kialakításában túl hangsúlyozásra kerülne, viszont a jegy- és kiadvány, illetve emléktárgy vásárlás lehetőségének biztosítása mellett, megfelelő kapacitású befogadó alapterülettel kell rendelkeznie. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a lehető legkorszerűbb digitális információ szolgáltató infrastruktúra is a látogatók rendelkezésére álljon. Izgalmas, és látványos megoldás lehet, egy a helyi építészeti gyökerek felhasználásával megálmodott valóban 21. századi épület, esetleg az út mellett elhelyezett figyelemfelkeltő építészeti megoldású ún. fogadó toronnyal. Vendéglátás A Göcseji Falumúzeum különleges figyelmet fordít a családokra. Olyan hellyé kíván lenni, ahol akár az egész napot is kellemesen el tudják tölteni. Mindehhez jelenlegi formájában nem rendelkezik a kellő potenciállal. Egyik legfontosabb lépés a „mindennapi vendéglátás” infrastruktúrájának kiépítése. A helyszín hangulata, értékrendje magától értetődően kínálja a megoldást. Az elmúlt évtizedekben sorra húzták le a rolót, vagy élték meg a „korszerűsítés” igényét Zalaegerszeg - a „klasszikus göcseji élményt” nyújtó- éttermei, kocsmái. „Becsali Csárda”, „Hegyközség Borozó”, Kukorica Csárda”, .Véndiófa Vendéglő” csak néhány a szép emlékű helyek közül. Korabeli dokumentumok, fotók és az emlékezet még lehetővé teheti nem is elsősorban az épület, sokkal inkább a helyek hangulatának rekonstrukcióját. A Skanzen előtti térre megálmodott csárda étlapján tarthatná a Falumúzeumban hagyományos körülmények között tartott állatokból elkészíthető különleges ételeket. Emellett felvásárlója lehet egy minta kertben megtermelt zöldségeknek, gyümölcsöknek. A Göcseji Falumúzeum Szakmai Fejlesztési Koncepciója is tervez egy falusi kiskocsma betelepítésével. Élővé a legegyszerűbben úgy tehető, ha működik. A dabronci olajütő malom bemutató épülete korszerűtlen és ronda is. Mindenképpen gondoskodni szeretnénk méltó bemutatásáról, de jelenlegi helyén szinte csak az alapozást megtartva, közvetlenül a Zala-holtág partján, hangulatos kiskocsma építhető. A Csárda működtetője nyitvatartási időben ezt is üzemeltethetné, ahol végre a Múzeum vendégei is leülhetnek egy pohár frissítő, bor, vagy kávé mellé. Zalaegerszegen nincs túl sok olyan, igazán hangulatos étterem, melynek kerthelyiségében gond nélkül meg lehetne rendezni baráti összejövetelt, családi eseményt, vagy egy 80-100, sőt akár 150 fő részvételére számító esküvőt. A csárda mellett felépíthető egy ún. lábas pajta. Egy ilyen, a viszonylag egyszerű építészeti kialakítása mellett gond nélkül teret adhat a legkülönbözőbb rendezvényeknek. Ha építésének helyét ügyesen határozzuk meg, egyszerre több funkciót is elláthat. Lehetőséget adhat arra, hogy alkalomszerűen a Falumúzeum rendezvényeit szolgálja, vagy a Csárda használja vendégfogadás céljára. Vagy esetleg mindkettő! Gondoljunk csak a fatemplomban tartott esküvő utáni lakodalom megtartásának lehetőségére. Mindemellett alkalmanként önálló életet is élhet a rendezvény-pajta, helyet adva pl. egy bio-piac, esetleg kisállat vásár megtartásának. Hagyományos kikapcsolódás A Göcseji Falumúzeum alapvető társadalmi szerepe továbbra is az, hogy muzeális értékeit óvja, és az általa képviselt kulturális értéket örökül adja a következő nemzedékeknek. Az új fejlesztési koncepcióval szemben támasztott egyik, ha nem a legfontosabb kritériumnak tekintjük, hogy a muzeológiai, szakmai szempontok nem sérülhetnek, illetve a jelenlegi Göcseji Falumúzeum a stratégia középpontjában maradjon. További alapkövetelmény, hogy a — látogatóktól elcsent megfogalmazás szerinti - „mesebeli varázslat” élmény megmaradjon. Ennek érdekében jelöltünk ki szakmai fejlesztési területet, ahol a klasszikus szabadtéri múzeum épülhet tovább. A szakmai fejlesztési terv két irányt határoz meg alapvető fon304
