Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)

SÁSI JÁNOS: A nagykorpádi lakóház a Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjteményben

keményfából készült, bárdolt fellépőkkel ellátott lépcső­je látszott eredetinek: a többinél nagyobb ajtaja, oldalfala és hevenyészett alsó deszkaborítása egyértelműen má­sodlagos készítésűnek bizonyult. (Skrublics Béláné sze­rint a padlásfeljáró egyidős volt az épülettel, viszont va­lós alapja lehet annak a feltételezésnek, hogy a lépcső - padlásfeljáró - a hátsó szoba valamikori kialakításakor megszüntetett kamrából került a jelenlegi helyére.) Az egykori füstöskonyhában tüzetes falkutatást is vé­geztünk, melynek eredményeként megtaláltuk a szobai szemeskályhák tüzelőnyílásait, a padkák és a valamikori kemence nyomait is. Az első szoba kályhájának nyílása ala­csonyabb indítású volt, mint a hátsóé, és téglából rakott peremmel látták el. (Ezek alapján - kisebb eltérésekkel - bizonyítani tudtuk az adatközlő állításait.) Az így nyert adatok birtokában még 1978-ban elkészítettem a kony­hai tüzelőberendezések rekonstrukciós műszaki terv­rajzait.6 3. kép. A füstöskonyha részlete (SÁSI János felvétele, 2014) Időközben megnyugtató módon rendeződött a csö- kölyi lakóház ügye, és megvásárlását követően a nagy­korpáéi lakóházzal szemben elsőbbséget élveztek az át­telepítésével kapcsolatos munkáink: gyors elbontását kö­vetően 1978 júliusában már megkezdődhetett újraépíté­se is a Gyűjteményben. Egyéb irányú elfoglaltságaink mellett - ha kisebb in­tenzitással is - a lakóházunk ügyét is mindig napirenden tartottuk. 1979-ben elkészítettem az első szoba ablakai­nak, majd 1981 -ben - helyszíni felmérés (Nagykorpád, Petőfi u. 99.) alapján - az utcai léckerítés rekonstrukciós rajzait is.7 A lakóház faanyagát 1978. június 19-én szállították a Gyűjteménybe, de újraépítésére csak 1979-ben került sor. Október 5-re készült el szerkezetkész állapotban, mely­nek során főként egyes talpgerendákat és tetőszerkeze­ti elemeket (szarufákat), teljes egészében pedig a falka­rókat és a tetőléceket (husángfákat) kellett újonnan elké­szíteni. 1980 szeptemberében sor került a tető zsúpolá­sára, ami - a rinyakovácsi és kisbajomi telek addig felállí­tott épületeinek fedését is készítő- magyarlukafai mester, Kaizer Adám és brigádja keze munkáját dicsérte. 1981 -ben felgyorsultak a munkálatok. Márciusban elké­szültek a szobaablakok, májusban megrakták a falakat, jú­niusban megépítették a füstöskonyha tüzelőberendezé­seit, szeptemberben pedig a szobai szemeskályhákat. A falak meszelését követően október 9-ére elkészült az utcai kerítés is. Mindeközben KNÉZY Judit elkészítette a lakóház be­rendezési forgatókönyvét, melynek alapján restaurátora­ink kiállításra kész állapotba hozták a kiválasztott tárgyakat. A lakóházat KNÉZY Judit rendezte be, majd ajánlásával 1981. október 18-án ünnepélyes körülmények közt nyi­tottuk meg a látogató közönség számára. A nagykorpáéi telken még 1981 októberében felépí­tettünk egy Surdról származó kétszintes, deszkából ké­szült tyúkólat, de mai képét mutató teljes beépítését csak az elkövetkező években tudtuk megvalósítani. Ennek során a következő építmények áttelepítésére került még sor: zsilipéit boronafalas hidas (disznóól) Csurgónagymar- tonból (1982), kisméretű, vegyes építésű istállós-pajta Gör­getegről (1983), léces kukoricagóré Csurgó-Alsókról (1984). 4. kép. A nagykorpáéi telek látképe (SÁSI János felvétele, 2014) 6 Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár. Néprajzi rajztár: NR 39/1-2. 7 Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár. Néprajzi rajztér: NR84/I, NR 124/ 1-2. 291

Next

/
Oldalképek
Tartalom