Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
KNÉZY JUDIT: Elet egy nagykorpádi talpas, zsúpos házban 1920-30. a Szennára áttelepített és berendezett lakóház tárgytörténeti vonatkozásai
szappanok, gyufa. A kályha mögött kampókon fonalak lógtak. A padlásra tervezhető tárgyak részben elosztva a lenti helyiségekben láthatók. Alkalmilag láthatóvá lehetett volna tenni, de őrzése gondot jelentett volna. A szoba (első szoba) feletti padlásrészre a kukoricát tették, ha nem volt góré, az aszalt gyümölcsöt vászonzacskóban felfüggesztették, a hagymafélét elterítették, fonott tartókban bucsérban babot, mogyorót, szakajtóban tojást tároltak. A fonás-szövés eszközeit részben előre, részben a hátsó padlásrészre helyezték el: nyüstöt, bordát zsákba téve tették a kokasgerendára keresztbe, hogy látható legyen. Ide jöhetett még rokka, tiló, kendervágó, áspafák, gombolyító, szövőszék szétvéve, gerebenek. A konyha fölött nyitott volt a padlás, ott végezték a húsfüstölést és tartották a füstölt húsokat. A kamra vagy a hátsó szoba padlására részben a fonás-szövés eszközeinek egy része került, de főként cserépedények: rétes tepsik, kocsonyás tálak, kuglófsütők egymásba téve, nagyobb főzőfazekak, 2-3 literes paszitos fazekak, ebédes cseréppoharak, a hozzájuk való ebédes- vagy paszitos fejvékákkal, olajos- és vizeskorsók, boroskancsók.39 Még porcelánedények is kerülhettek fel. Használaton kívüli faedényeket is tettek fel, mint zsíros véndelyeket, szitákat, gabonamérőket, fakanalakat, de üvegeket is. Építéssel, berendezéssel kapcsolatos kronológiai adatok Közös boronakoroncás (kávás) kutak még szép számmal voltak az 1930-as években, sokszor két telek határán álltak még a régi falurészben is (Fő u. 99-101., I I I -1 13.) négyszegletes nyílással, a gerendák felső végén hornyolás- sal. Alja körül volt deszkázva és hosszú vályú kötődött hozzá. Volt közös kút is, oda jártak ivóvízért, főzővízért, és itatni.40 Szabadkéményes ház 1859-ben készült először. Valószínű ugyanez a ház kapott először cserépfedést 1880- ban. A favázas, talpas házakat a téglaalapra tömésből és vályogból rakottak váltották fel a 19. század végére. A 20. század elejétől divatba jöttek a teljesen téglafalú épületek, egyidejűleg téglakerítések is pl. a Petőfi u. I 17-ben. A csúcsfalas, azaz keskenyebb homlokzatával az utcára néző házak mellett a hosszanti homlokzattal az utcára néző ún. fordított ház a 19. században csak két helyen épült. A ház utcafrontján divatba jött, hogy díszes csipkés, áttört cserép gyári előállítású szellőzőrácsokat tettek Nagyatádon és környékén minden rangosabb házra a 19. század végétől az atádi kőművesek. A kerítések tekintetében nagyon gyors változások történtek, és különbség adódott az utca frontján lévő kerítés és kapu és a telek többi oldalán lévő kerítések között. Hasított palló kerítés felül korcolva az utca frontján a 20. századra eltűnt, álló, vagy fekvő deszkakerítés lett általánosabb. Igényesebbeknél léckerítés is előfordult. Soó- séknál is volt lécből való kerítés és kapuk is. Ez hogy tartós legyen tölgyfából állították elő. Ácsolt láda, menyasszony- vagy tulipános láda, sifonér, sublat, kászli, ómárim, fennálló szekrény elterjedésének időrendje módosabbaknál gyorsabban változott, mint a szegényebbeknél, és párhuzamosan éltek egymás mellett. 1880-ban még egyik leány a Vajda családból ácsolt ládát is, festett menyasszonyi ládát is kapott. Közben tért hódított sifonér nevű láda, melynek alul egy fiókja volt, felette a ládarésznek felemelhető fedelet készítettek. Ilyenbe alul ruhafélét tettek, a felhajtós részébe megmaradt élelmet, esetleg kis polcot is tettek bele. Gyakoribb volt a sokfiókos sublat. Akadt olyan kászli, vagy ómárium, amelynek alul egy-egy fiókja volt, felette polc két ajtóval. A fennálló szekrények két vagy egy ajtósak. Általában két tárolóbútort kaptak a lányok pl. egy sifonért és egy sub- latot, esetleg összesen hármat. A tároló kapacitás növekedését az idézte elő a 19. század végétől, hogy egyre több házivásznat szőttek a férjhez menő lányoknak és nem tudták volna hol tárolni, de az ünnepi ruhafélékből is többet vásároltak. 1919-ben két szekrényt és egy sublótot kapott egy jómódú leány, 1925 után már megjelentek a hálószoba garnitúrák, de főként a 30-as években. Ezeket már az első szobába tették. Az 1950-es évekig kapták ilyet a lányok. Járult hozzá legalább egy fennálló szekrény. Különbség volt a módosabbak, és a szegényebbek között, pl. a szüleitől inkább elváló vállalkozó szellemű fiú inkább saját kezével készítette el, mint az asztalt, ágyat, polcot, a ládafélét a felesége hozta, csak a széket vették meg házaló székes mestertől. Fiókos ágyak elsősorban házilag készültek és sokgyerekes katolikus családoknál a gyerekeknek. Keréken mozgott, volt benne szalmazsák, küttőpárna, küttővánkos, tehát madrac, takaródzó dunna és vánkos, utóbbi kettő küt- tő vászonból, a huzat puhább anyagból volt a gyerekeknek. Általában szegényebb katolikus családokban több volt a saját készítésű bútor. Előfordult református, népesebb családokban is a supi, mert az egykézés aránylag későn terjedt el Nagykorpádon, többnyire két-három gyerek volt. Az ágynemű huzat esetében a kékfestő nagyon elterjedt, de ilyen nem maradt fenn. Felvetett ágyba si- fon, később damaszthuzatok kerültek. Valakit arról emlegettek, hogy kint hált a tornácon egy dikón vagy szánon és kékfestő huzatú dunyhával takarózott be.41 Képek: katolikusoknál szentképek kerültek az ágyak feletti falra: Jézus szíve, Mária szíve egymással szemben, a családfő vagy felesége védőszentje, pásztoroknál Szent Vendel, a templom védőszentje. Náluk gyakoribb az első világháborús katonakép, a központi hatalmak királyai. A reformátusoknál a kiegyezés időszakától kezdve jelentek meg a nyomatok, hazafias témákkal: Kossuth, Rákóczi, 39 Somogybán, de Dunántúlon másutt is minden folyadéktartó edény neve korsó, még a széles szájú kancsóé is. 40 Hasonló állapot a kutaknál Csökölyön és környékén. KNÉZY Judit 1974. 48-60. 41 Csökölyben Vörös Korcz Mihály jómódú gazda is a pitarban szánon aludt, olykor belepte a hó is. EBNER Sándor le is fényképezte. 286
