Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
H. CSUKÁS GYÖRGYI: A Bakony, Balatonfelvidék tájegység története a megvalósulásig
kozott.52 Törölték viszont a tési szélmalmot az épületjegyzékből, minthogy a szélmalmok fő típusait az Alföld tájegységben tervezték felépíteni. A szőlőhegyi épületcsoportban két, nem nevesített építmény szerepel: egy „egyszintes szőlőhegyi hajlék” és egy kétszintes présházpince. (Azért vált szükségessé új épületek kiválasztása, mivel a korábbi telepítési tervben szereplő présházak egyikét lebontották, a másik meg- szerezhetetlenné vált.) A porták a domboldalra vezető út két oldalán helyezkednek el, baloldalt a szentgáli, a kádártai, legfelül a mindszentkállai, az út jobb oldalán a balatonhenyei.53 A kápolna a temetővel az út torkolatába került a dombtetőre. A vízimalom a főút és a tájegységhez vezető út kereszteződésénél, a pataknál látható. A szőlőhegyi épületcsoport a falutól északnyugatra eső domboldalra került, mögötte a kálváriával. Utóbbi kiválasztása azért is váratott sokáig magára, mivel azt messzemenően befolyásolta az a múzeumi terep, amelyre a stációsort el kellett helyezni. Márpedig a múzeumi terepről pontos, megbízható felmérés nem állt rendelkezésre. Hasonló problémát jelentett a vízmosást átszelő híd kiválasztása, amihez szintén szükség lett volna konkrét helyének az ismeretére. Korábban javaslat szintjén felmerült a hegyeséi, háromlyukú, vagy a diszeli kétlyukú, szoborfülkés hidak egyikének a felépítése, ezek azonban eleve túldimenzionálnak tűntek a múzeumi terepen - nem beszélve műemléki védettségükről, és a másolatban való felépítés akkor még eretnekségnek számító gyakorlatáról. 1979-ben a tájegységfelelős CSUKÁS Györgyi visszatérésével folytatódott a még hiányzó épületek kiválasztása, megvásárlása, bontása, ezek újraépítési javaslatainak elkészítése, a telepítési terv revideálása. A tájegységfelelős ellenezte a kápolnának a faluközpontban való felépítését. Az eredendően szőlőhegyi kápolna felépítését legfeljebb a szőlőhegyi épületcsoportban tartotta elképzelhetőnek. Minthogy a katolikus szakrális emlékek (kálvária, temető) bemutatása a Bakony, Balaton-felvidék tájegységre hárult, logikusnak tűnt a számarányában legnagyobb fele- kezetet templommal és nem kápolnával megjeleníteni - tekintettel arra, hogy a református és görög-katolikus felekezetet is templom képviseli a múzeumban. Megszerezhető, lebontható templomot azonban hosszas utánajárással sem sikerült találni. Az utca jobb oldalára szánt balatonhenyei ház helyére új épületet keresett a tájegységfelelős, minthogy az mind gazdasági-társadalmi szintjét, mind épületszerkezeteit, alaprajzát tekintve ismétlése lett volna a szentgálinak, a Káli-medence bortermelésen alapuló gazdálkodását pedig már a mindszentkállai porta képviselte. A Nyirád, Dózsa Gy. u. 63. sz. lakóház mindazon kritériumoknak megfelelt, amelyek az utolsó portával szemben elvárásként jelentkeztek. A Bakony peremén a gabonatermelésen és állattartáson alapuló tipikusan középparaszti életformát reprezentálta, maga az épület pedig a helyi kőépítkezés mindazon jellegzetességeit tartalmazta, amelyeket a többi lakóháznál még nem sikerült bemutatni (kereszt-mestergerendás födém, mellvéd nélküli, haránt-boltöves tornác, konyhai verem). A házat I 754-es felépülésétől fogva ugyanannak a családnak a leszármazottai lakták, így a családtörténeti események és a ház átalakításai jól követhetők voltak. Az sem volt mellékes, hogy a portát katolikus család lakta, a katolikus szakrális emlékek szerepeltetése ugyanis katolikus lakosú házak bemutatását is igényelte. A ház közös udvar első épülete volt, a két lakóházhoz ikerpajta tartozott a telek végében.54 Számolva azzal a lehetőséggel, hogy a Múzeumban csak egyes udvar felépítésére lesz lehetőség, az ikerpajta pótlására Padragkúton választottunk ki egy hasonló elhelyezésű és szerkezetű pajtát.55 A lakóház bontására 1988-ban került sor.56 1981 -ben lebontottuk a nyirádi vízimalmot.57 A múzeum által arra az évre nem tervezett, sürgős bontásra Papp János veszprémi párttitkár kötelezte az intézményt, mivel a malom az általa használt vadászterületen feküdt. Az összetűzésnek az volt a sajnálatos következménye, hogy a bándi fűrészmalom megszerzéséről le kellett mondania a Múzeumnak.58 A nyirádi vízimalom szerkezetének rekonstruálását elősegítendő, levéltári kutatásokat folytattunk a Vízügyi Levéltárban és a Magyar Országos Levéltárban. A hiányzó gépészeti berendezés pótlására WÖLLER István malomkutató segítségével Nagytevelen fogaskerekeket és számos malmi berendezést vásároltunk.59 A KECSKÉS Péterrel közösen végzett szőlőhegyi épületkiválasztó utak során 1983-ban Pécselyen sikerült egy 1819-es datálású kétosztatú présházpincét vásárolnunk, és rövidesen lebontanunk.60 Mindkét bontásnál kiderült, hogy a Múzeum a teljes bontott kőanyag Múzeumba szállítását nem tudja finanszírozni, így csak néhány rakomány követ szállítottunk be mintának.61 26 52 POMOZI István felmérése SZNM MNÉA-A 766.; SZNM MNÉA-E 334. 53 KECSKÉS Péter 1980. 41.3. kép. A porták sorrendje - feltehetően az új terepen való elhelyezésük nehézségei miatt - kedvezőtlenül megváltozott. A későbbi telepítési tervek a korábbi verzióhoz tértek vissza. 54 SZNM MNÉA-E 214/1/7-8. A nyirádi lakóházról, a közös udvar kialakulásáról, a családtörténetről: H. CSUKÁS Györgyi 1989., 1992. 55 SZNM MNÉA-A 1803.; SZNM MNÉA-E 283/3/2., 5/2-9. 56 H. CSUKÁS Györgyi bontási naplója: SZNM MNÉA-E 214/5/2-228., H. CSUKÁS Györgyi 1989. 57 H. CSUKÁS Györgyi bontási naplója: SZNM MNÉA-E 133/5/2-27.; SZALAI András felmérése: SZNM MNÉA-E 133/4/43- III., 58 Az akkori viszonyokat jól jellemzi az eset. A Múzeum által megvásárolt nyirádi Honi-malom megközelítését a Kígyós patakon átvezető hídnál lakattal lezárt sorompó tette lehetetlenné. Hosszas keresés, utánajárás után sem sikerült a hidat lezáró személyt felkutatnunk. így a lakatot levertük, hogy a Múzeumról készülő Corvina-kötethez a malomról fotókat készíthessünk. Szentendrére visszatérve már várt bennünket a feljelentés. A Múzeum vezetőségének érdeme, hogy a szabálysértési pert megnyertük. A megyei párttitkár azonban kötelezte a Múzeumot a malom azonnali lebontására, és megakadályozta a bándi fűrészmalom átvételét a Bakonyi Múzeumtól. A fűrészmalom további sorsára: SZNM MNÉA-A 5546. 59 SZNM MNÉA-E 133/5/2-9.; WÖLLER István 1983. 60 H. CSUKÁS Györgyi bontási naplója: SZNM MNÉA-E 187/4/2-7.; SZALAI András felmérése: SZNM MNÉA-E 187/2/2-6.; SZALAI András 1986. 25-26. 61 A nyirádi malom bontásának költségvetéséből kitűnik, hogy mintegy 528 m3 kő került ki a bontásból. A 22 tonnányi különválogatott, megmunkált, vagy nagyméretű sarokkő elszállítása 22 fuvarral történt a földúton megközelíthető, kültelki malomtól Szentendrére. SZNM MNÉA-E 133/4/34-37.
