Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)

H. CSUKÁS GYÖRGYI: A Bakony, Balatonfelvidék tájegység története a megvalósulásig

tő kifogásaira, javaslataira válaszolt. Egyetértett a Szent- györgy-hegy természeti és műemléki együttesének részét képező Szent Antal kápolna áttelepítésének tilalmával, azokat a javasolt változtatásokat azonban, amelyek a kádártai és pulai lakóházak „jobb” épületekkel való cseréjére vonatkoztak, az eltérő gazdasági-társadalmi szintre való hivatkozással elutasította.41 A tájegység 4. portájára a pulai szegényparaszti lakóház helyett előbb egy köveskáli középparaszti lakóházat javasolt, majd a Bala- tonhenye, Kossuth u. 125. sz. épületegyüttest, mint olyan, kisnemesi hagyományokat ápoló nagygazda család portáját, amely saját munkaereje mellett időnként napszámosokat is alkalmazott. Ezzel akarta az árutermelést folytató, kisgépeket is alkalmazó paraszti üzemet megjeleníteni a tájegységben. Elkészítette a mindszentkállai lakóház előzetes berendezési tervét is, amely azonban meglehetősen sematikus, nélkülözi a családtörténeti adatokra, konkrét néprajzi gyűjtésekre alapozott kutatást/2 TAKACS Lajos elsőként készített a tájegység indoklására komplex, a táj természeti, ökológiai viszonyaira, gazdálkodására, társadalmi-szociális sajátosságaira, építkezésmódjára is kitérő jellemzést/3 Az általa elképzelt telepítési tervről csak egy vázlatrajz és rövid leírás maradt fenn, tervtanácsi előterjesztésére nem kerülhetett sor, mert 1972-ben TAKÁCS Lajos is távozott a Múzeumból.44

A tájegység továbbfejlesztése

1974-ben H. CSUKÁS Györgyit bízták meg a tájegységfelelősi teendőkkel, nagyjából akkor, amikor a Néprajzi Múzeumtól szervezetileg különvált Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársai kiköltöztek Szentendrére a közben felépült irodaépületbe. Ekkorra a munka feltételei nagymértékben javultak. A Műszaki Osztály személyi állománya immár lehetővé tette, hogy kialakuljon az a tájegység-felelősi rendszer, amelyben egy muzeológus és egy építész dolgozott állandó munkakapcsolatban. Műszaki részről KOVÁCS István László, majd 1976-tól SZALAI András volt a tájegységfelelős team építész tagja.

Az első év tájékozódással, a kiválasztott objektumok ellenőrzésével, vásárlásának előkészítésével, a hiányzó építmények kiválasztásával, a korábban vásárolt, de még terepen maradt tárgyak felkutatásával, beszállításával telt. Kisebb tárgygyűjtő kiszállásokra is sor került, minthogy a lebontott házakban talált tárgyakon kívül jelentős gyűjtés addig alig történt.45 A telepítési tervben javasolt változtatások többségének tervtanácsi vitájára azonban már nem kerülhetett sor, CSUKÁS Györgyi ugyanis 1975 és 1979 közt családi okokból szüneteltette a munkát.46 1978- ban halaszthatatlanná vált az évek óta lakatlanul álló kádártai porta építményeinek bontása, amit a tájegységfelelős muzeológus távollétében BÍRÓ Friderika vállalt el.47 SZALAI András az építmények műszaki leírásánál megjegyezte, hogy a bontott faanyag újraépítésnél nem használható fel, legfeljebb hiteles másolat elkészítését teszi lehetővé. A I 10 m3-nyi kőanyagból csak mintát szállítottak a Múzeumba.48

KURUCZ Albert főigazgató 1978. május 23-ára tervtanácsot hívott össze a dunántúli tájegységek telepítési tervének és épületjegyzékének összeállítására. 49 A tájegységfelelős távollétében KECSKÉS Péter az 1975. február l-i épületjegyzék alapján állította össze a Vili. Bakony, Bala- ton-felvidék tájegység épületjegyzékét, amely lényegében az elődök által kiválasztott objektumokat tartalmazza. Az 1970-es jegyzékhez képest változás, hogy a 4. telekre a TAKACS Lajos által javasolt balatonhenyei épületegyüttes került, a szentgáli telekre pedig a Szentgál, Petőfi u. 10. számú gazdasági épület.50 WÖLLER István malomkutató, a Veszprém megyei vízimalmok kiváló ismerője, dokumentálója segítségével sikerült Nyirád külterületén, a Kígyós patak mellett egy megfelelő és megszerezhető vízimalmot találni.51 * Újabb ipari objektumként került a jegyzékbe a szentgáliak bándi fűrészmalma, amelynek megszerzésére ekkor reális lehetőség mutat41 Feljegyzés az OMF-nek a Közép-Dunántúl tájegység épületeire tett észrevételeivel kapcsolatosan (1971. március 5.) SZNM MNÉA-A 51 17/1.; SZNM MNÉA-E 334

42 SZNM MNÉA-E 16/8/2-10. Úgy tűnik, hogy Takács Lajos nem ismerte Csalog Zsoltnak és Balassa M. Ivánnak a házra és lakóira vonatkozó gyűjtését sem.

43 SZNM MNÉA-E 334.

44 Takács Lajos telepítési tervjavaslatában megtartotta a fűrészfogas beépítésű baloldali házsort a mindszentkállai, kádártai, szentgáli portával. Az utca másik oldalára képzelte a balatonhenyei portát a mindszentkállai házzal párhuzamos elhelyezésben. E ház mögé került volna a szentja- kabfai olajütő, közel az utcához. A szentgáli házzal egy magasságban akarta elhelyezni a lakóprésházat, a lakóprésháztól délkeletre, de még mindig domináns helyen a kápolnát a temetőkerttel. A mosóház az út és a patak között, ugyanezen az oldalon kapott volna helyet. SZNM MNÉA-E 334. A tervezet gyengéje, hogy figyelmen kívül hagyta az épületek (a lakóprésház, az olajütő) eredeti elhelyezkedését.

45 A gyűjtött tárgyak egy része is elpusztult: a Szentgálon vásárolt bodon jászolra még a Múzeumba való beszállítása előtt rázuhant a pajta, a fatengelyes szekeret le kellett selejtezni. A leltározatlan tárgyak egy része a szentendrei raktárba való kiköltöztetés során azonosíthatatlanná vált, csupán a jellegzetes bútorokat sikerült beazonosítani. A kádártai lakóház berendezésének egy része is megsemmisült az évekig lakatlanul álló, nedves épületben. A Néprajzi Múzeum munkatársaival szervezett gyűjtés anyagának egy része a Néprajzi Múzeumban került beleltározásra. Kádártai műtárgyak selejtezése: SZNM MNÉA-A 3589.

46 A Múzeum 1975-ben érvényes épületjegyzékét BALASSA M. Iván állította össze: SZNM MNÉA-A 5047/66-67. A tájegységfelelős megjegyzései a Vili. tájegység „örökölt” építményjegyzékkel kapcsolatosan: SZNM MNÉA-E 334.

47 BÍRÓ Friderika bontási naplója: SZNM MNÉA-E 51/4/51 -55.

48 SZNM MNÉA-E 51/4/61.; E 51/6/3.

49 Erre a tájegység-összevonások miatt került sor. A tematikus egységek megszüntetése és épület-állományuknak a tájegységekhez rendelése is szükségessé tette a telepítési tervek és épületjegyzékek felülvizsgálatát.

50 SZNM MNÉA-A 3149., SZNM MNÉA-A 3321/83-93., KECSKÉS Péter 1980. 40, 42.

51 WÖLLER István Veszprém megyei malomkatasztere: SZNM MNÉA-E 133/2/45-48.; PIRBUS Ernő felmérése: SZNM MNÉA-E 133/2/51.; H.

CSUKÁS GYÖRGYI 1981.

25