Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
L. SZABÓ TÜNDE: Tanulmányterv a Szennai Falumúzeumhoz
így a Falumúzeum éjjel-nappal őrizet alatt állna. Másrészt papiak számára nem túl kedvező egy állandó forgalmú és látogatottságé múzeumterület. A „B” alternatíva szerint az épületben elhelyezhető egy két szobás gondnoki lakás, ehhez kapcsolódna közvetlenül a pince és padlásfeljáró. Elhelyezhetők a Falumúzeum közösségi helyiségei, egy belépőjegy vásárlásra, valamint várakozás céljára alkalmas előtér, egy árusító helyiség, ahol a létesítménnyel kapcsolatos fotóanyag és nyomtatványok vásárolhatók, valamint egy női és férfi WC, mosdócsoport. Mindezek az épület külső megjelenésén nem változtatnának, pusztán belső átalakítással megoldhatók.3 A múzeumba telepítendő objektumok összegyűjtése és berendezése céljából végigjártuk a megye falvait. Az alábbi helységek népi műemlékeit vizsgáltuk meg: 1 Kaposvári járás területén: Szenna, Zselickislak, Szil- vásszentmárton, Patca, Gige, Zselickisfalud, Kiskorpád, Nagybajom, Kaposszerdahely, Nagyberki - Sza- lacskahegy. 2 Nagyatádi járás területén: Csököly, Kisbajom, Görgeteg, Rinyakovácsi. 3 Barcsi járás területén: Darány, Istvándi, Babócsa, Lakócsa, Péterhida, Potony, Tótujfalu, Drávaszen- tes, Komlósd, Bolhó, Heresznye, Vízvár. 4 Csurgói járás: Csurgó, Berzence. 5 Marcali járás: Tapsony, Szenyér, Nemesvid, Kisvid, Somogyzsitfa, Somogysámson. A néprajzos szaktanácsadása alapján kerestük ki a megfelelő objektumokat. A [kiválasztás] a tájegység, az épület jellege, a műszaki állapota (átépítés stb.) és a belső berendezése alapján történt. Az eredmény is alátámasztja korábbi megállapításunkat, [miszerint] az utolsó [percben] kezdünk hozzá Somogy népi műemlékeinek megmentéséhez. A tulajdonosok mind 60 [év fölöttiek], és kivétel nélkül minden épülettel kapcsolatban lebontási terveik vannak. Ottlétünkkor a fontosabb objektumok tulajdonosaival megígértetek, hogy [házaikat] egy évig fenn tartják a Falumúzeum számára és javítják is, a további intézkedésig. Legnagyobb probléma a zsúpolás pótlásával van, mivel nem jutnak elegendő mennyiségű rozsszalmához és szakemberhez. Utunk során összeírtuk falvanként a mesterembereket, zsúpfedőket, sövényfonókat, vályogvetőket, azokat az öreg mesterembereket, akik még „értik” a régi módszert, családjuk öregebb tagjaitól eltanulták a munka fortélyait.4 A falumúzeum két fő tájegység népi objektumait gyűjtené össze, a Zselicségét és Belső-Somogyét. A Falumúzeum beépítése, telepítése A terület Szenna község központjában helyezkedik el, [...] a főutca mellett. Az utca felől a Deregényi patak határolja. A telepítés alapkoncepciója egy íves vonalvezetésű falusi utca, mely a dombvonulatot követi, kiindulása a bejárat, illetve a fogadóépület, vonalvezetése a műemlék református templomhoz kanyarodik vissza, tehát a házak főhomlokzatukkal a templomra néznek. Az így kialakult középső, enyhe lejtésű szabad területen az úgynevezett régi „játszó” mintájára... egy 500 fős szabadtéri színpad helyezkedne el melynek nézőtere a természetes emelkedésű domboldal, „színpadi” háttere pedig maga a „falu”. Fenn a dombon állnának a présházak, elszórtan eredeti beépítésüknek megfelelően. A melléképületek, istállók, pajták, górék, méhkasok, valamint a kutak stb. a házak mögé, illetve mellé telepítendők. Régi református temetőkből összegyűjtöttük a különböző típusú kopjafák fényképeit, ezeket közvetlenül a templom előtti lejtős területre kívánjuk telepíteni. Utak, útburkolatok Az épületek megközelítése homokágyba fektetett lap- téglaburkolatú járdával történik. Ugyanez vonatkozik telken belüli gazdasági épületek megközelítésére.5 Kerítések A Falumúzeumnak galagonya élő sövénykerítést javaslunk. A telkek kerítése utcavonal felé jellegzetes „zselici” típusok szerint alakítandó ki. Ezeknek szép példái találhatók ma is a Zselicség területén. Például: földbevert függőleges deszkák, melyeket felső harmadában sövényfonás tart össze. Csökölyben Szántó Lajos telkén a Dózsa György u. 51. alatt látható a jellegzetes karókból és sövényfonatból álló kerítés, ugyanezen a telken függőleges deszkakerítés is található. Jellegzetes az ún. „kerekes kapu” is, melyet már csak a régi mesteremberek gyártanak, és csak nagy ritkán látható már.6 Növényzet, kertészeti kialakítás A növényzet telepítésénél figyelembe kell venni a zselici őshonos endemikus növényzetet. A meglévő akácfák kiirtandók, helyére ezüsthársak telepítendők. Feltétlen védendők a területen a templom körül levő 15 évesnél öregebb szép fenyőfák és fűzfák. A patak partjára árbóc- füzek telepítendők. 3 Az eredeti tanulmányterv a papiak említett átalakításait is közli. Jelen esetben a papiak átalakításához tartozó rajzokat nem közöljük újra. [A szerkesztők megjegyzése] 4 Nevüket és címeiket lásd külön jegyzékben az épület ismertetése után. 5 A telken belüli laptéglaburkolat kialakítása nem történt meg. A bejárattól, a korábbi papiak, jelenleg fogadóépületig húzódik szilárd burkolatú út. [A szerkesztők megjegyzése] 6 A tervezett koncepció alapján, a Múzeumot a falu felé sövénykerítés határolja. A hátsó részeknél akácfa oszlopok közé kifeszített drótkerítés határolja a területet. [A szerkesztők megjegyzése] 219
