Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)

PETI LEHEL: Gazdasági stratégiák és társadalmi viszonyok a Kis-Küküllő vidékén

tő településen 201 I -ben elkezdett kutatásom során azt tapasztaltam, hogy a főként a rendszerváltás után a tele­pülésre költöző cigány lakosság a következő gazdasági stratégiákat követte: napszámosság, nyugdíj és állami tá­mogatások, fuvarozás/szekeresség, ócskavasgyűjtés, seprű­készítés és kosárfonás, önellátó élelmiszertermelésre kor­látozódó gazdálkodás, külföldi munkavállalás. Mindezek közül a legnagyobb jelentősége a külföldi munkavállalás­nak (Szlovénia) volt, amely más településeken élő cigány közösségek esetében is fontos stratégiát képez (a désfal- vi cigányok számára például Szlovénia mellett Olaszország és Spanyolország is munkamigrációs célpontot képez). Szászok A Kis-Küküllő menti szászság megfogyatkozásához, majd eltűnéséhez a romániai németek második világhá­ború utáni történetének jól ismert tragikus mozzanatai vezettek: a Szovjetunióba történő deportálásuk, a kol­lektív bűnösség vádja, állampolgári jogaiktól való meg­fosztása, javaik elkobzása, felekezeti iskoláik felszámolá­sa (lásd POZSONY Ferenc 2009: 93) A Kis-Küküllő menti falvakba ennek nyomán mócvidéki románokat költözte­tett a hatalom (például Kisszentlászlóra, Oláhszentlászló- ra, Fületelkére), a szászok házaiba, elkobozva azok mező- gazdasági gépeit és földjeit is. Az egyik ilyen településen élő idős szász gazda vicces történetek keretében mesél­te el a megfelelő gazdálkodói ismeretekkel nem rendel­kező, gazdálkodásba fogó mócok hozzá nem értését, például a szőlőtermesztést illetően (a szász gazda szerint azt hitték, hogy egy évben többször is lehet szüretelni).22 A szászok második világháborút követő elvándorlása, amely a Ceausescu-diktatura idején történő tervszerű kite­lepítésükkel felgyorsult és a rendszerváltást követő évek­ben fejeződött be (lásd POZSONY Ferenc 2009: 54-55). Mint ahogy Erdélyben az egykor szászok, svábok és cipszerek által lakott más vidékeken is történik, a szászok németországi kitelepedésüket követően keresik a kap­csolatot az elhagyott szülőfölddel, amelynek körébe tar­tozó gyakorlatokat Arjun APPADURAI nyomán „lokalitás teremtésnek”23 hívok (Arjun APPADURAI 2001). A „loka­litás (újra)teremtésének" kísérletei közé tartoznak a teme­tő gondozására, egy-egy templom konszolidálására, szer­kezeti javítására gyűjtött adományok és ezek megszerve­zése. Lokalitásteremtő szerepe van a falvanként néhány szász ház visszavásárlásának, felújításának, a nyári szabad­ságok egy részének az egykori szülőfaluban vagy környé­kén való eltöltésének. A lokalitásteremtés szimbolikus ér­tékű rítusokban is kifejeződik. Vannak olyan egykori szász falvak, amelyekben a szászok az elvesztett lokalitás visz- szaszerzésének igényét a már több éves rendszerességgel megszervezett szász falutalálkozókon élik meg.24 A szá­szok lokalitásteremtésének gazdasági jellegű hatásai is vannak ezekben a falvakban. A régióban fekvő, az említett településekhez hasonlón marginális fekvésű, rossz infrast­ruktúrával és gazdasági lehetőségekkel rendelkező Kun- don, a településről elszármazó szászok vendéglátó-jelle- gű vállalkozásokat, valamint fafeldolgozó műhelyt és reha­bilitációs központot is nyitottak, néhány munkahelyet te­remtve a faluban. A vidéken élő, valamint a régió falvaiból a környező városokba költözött, tehát ki nem vándorolt szászok fon­tos elemei a kivándorolt közösség lokalitásteremtő/fenn- tartó gyakorlatának. Megszervezik például a németorszá­giak anyagi segítségével az egykori szász jelenlét legerő­sebb érzelmi tartalékokkal rendelkező helyszíneit (temp­lom, temető) fenntartását, takarítását. Néhány városon élő szász hétvégi házat tart fenn az egykor szász több­ségű falvakban. SZABÓ A. Töhötöm szerint „a szászok szá­mának drasztikus csökkenése és a szász egyházi élet újjá­szervezése miatt a helyi szász közösség átértelmező­dött, határai kiszélesedtek: már nem csak egymásról tud­nak, hanem a távolabbi falvak szász lakosairól is, az itt zajló esetleges szász eseményekről” (SZABÓ A. Töhötöm 2012: 247). A szászok elvándorlásával a helyi szász közösségek mentális határainak kiterjesztése történt tehát meg, amely­ben az evangélikus egyház szórványmissziós stratégiái fon­tos szerepet játszanak, azáltal hogy a maradék szászságot utaztatják a tágabb régióban történő vallási, vagy szászokkal kapcsolatos kulturális eseményekre. Felekezeti összetétel A Kis-Küküllő vidék községeinek és városainak fele­kezeti összetételében a 201 I -es népszámlálás szerint az összes többi felekezetnél többszörösen nagyobb arány­ban az ortodox felekezet van jelen 62.10%-al (58 323 fő). Mint ismeretes, az erdélyi románság a többségi orto­dox vallás mellett a görög katolikus felekezethez tarto­zik. A vizsgált vidéken a görög katolikus felekezet domi­nánsan a két város lakosságából kerül ki (Balázsfalva köz­ponttal), összesített arányuk 5.24% (4 924 személy). A görög katolikus felekezet aránya a községek szintjén mindenütt I I % alatt van. A magyar lakosság legnagyobb számban a református felekezethez tartozik, összesített arányuk 14.79% (13 894). A magyarság körében a má­sodik helyen az unitárius felekezet áll 3.39%-os (3 187 személy) összesített aránnyal az összes település feleke­zeti összetételében, míg a katolikus vallás 2.65%-al (2 495 fő) van jelen a Kis-Küküllő vidékén.25 Ahhoz, hogy a felekezeti összetételről az egyes tele­pülések szerint alkothassunk képet, szintén a 2002-es népszámlálás adataihoz kell fordulnunk, az etnikai össze­22 Anonim gazda, Kisszentlászló, 2013. augusztus, közös interjú Vass Erikával. 23 Arjun APPADURAI, akihez a lokalitás fogalmát az antropológiában általában kötni szokták, a lokalitást „összetett fenomenológiai minőségként” (Arjun APPADURAI 2001: 3) definiálta, amely értelmezésében „mindenekelőtt kapcsolatokat és kontextusokat, és nem fokozatokat vagy tér­beliséget jelent” (Arjun APPADURAI 2001: 3). 24 Ilyen szász találkozóra kerül sor nyaranta Fületelkén is (lásd Alexandru Púi SEBASTIAN 2010). 25 A Küküllő vidéki felekezetek történeti hátterét, azok kialakulását lásd: KISS Réka 2011: 36-39. 188

Next

/
Oldalképek
Tartalom