Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
PETI LEHEL: Gazdasági stratégiák és társadalmi viszonyok a Kis-Küküllő vidékén
tő településen 201 I -ben elkezdett kutatásom során azt tapasztaltam, hogy a főként a rendszerváltás után a településre költöző cigány lakosság a következő gazdasági stratégiákat követte: napszámosság, nyugdíj és állami támogatások, fuvarozás/szekeresség, ócskavasgyűjtés, seprűkészítés és kosárfonás, önellátó élelmiszertermelésre korlátozódó gazdálkodás, külföldi munkavállalás. Mindezek közül a legnagyobb jelentősége a külföldi munkavállalásnak (Szlovénia) volt, amely más településeken élő cigány közösségek esetében is fontos stratégiát képez (a désfal- vi cigányok számára például Szlovénia mellett Olaszország és Spanyolország is munkamigrációs célpontot képez). Szászok A Kis-Küküllő menti szászság megfogyatkozásához, majd eltűnéséhez a romániai németek második világháború utáni történetének jól ismert tragikus mozzanatai vezettek: a Szovjetunióba történő deportálásuk, a kollektív bűnösség vádja, állampolgári jogaiktól való megfosztása, javaik elkobzása, felekezeti iskoláik felszámolása (lásd POZSONY Ferenc 2009: 93) A Kis-Küküllő menti falvakba ennek nyomán mócvidéki románokat költöztetett a hatalom (például Kisszentlászlóra, Oláhszentlászló- ra, Fületelkére), a szászok házaiba, elkobozva azok mező- gazdasági gépeit és földjeit is. Az egyik ilyen településen élő idős szász gazda vicces történetek keretében mesélte el a megfelelő gazdálkodói ismeretekkel nem rendelkező, gazdálkodásba fogó mócok hozzá nem értését, például a szőlőtermesztést illetően (a szász gazda szerint azt hitték, hogy egy évben többször is lehet szüretelni).22 A szászok második világháborút követő elvándorlása, amely a Ceausescu-diktatura idején történő tervszerű kitelepítésükkel felgyorsult és a rendszerváltást követő években fejeződött be (lásd POZSONY Ferenc 2009: 54-55). Mint ahogy Erdélyben az egykor szászok, svábok és cipszerek által lakott más vidékeken is történik, a szászok németországi kitelepedésüket követően keresik a kapcsolatot az elhagyott szülőfölddel, amelynek körébe tartozó gyakorlatokat Arjun APPADURAI nyomán „lokalitás teremtésnek”23 hívok (Arjun APPADURAI 2001). A „lokalitás (újra)teremtésének" kísérletei közé tartoznak a temető gondozására, egy-egy templom konszolidálására, szerkezeti javítására gyűjtött adományok és ezek megszervezése. Lokalitásteremtő szerepe van a falvanként néhány szász ház visszavásárlásának, felújításának, a nyári szabadságok egy részének az egykori szülőfaluban vagy környékén való eltöltésének. A lokalitásteremtés szimbolikus értékű rítusokban is kifejeződik. Vannak olyan egykori szász falvak, amelyekben a szászok az elvesztett lokalitás visz- szaszerzésének igényét a már több éves rendszerességgel megszervezett szász falutalálkozókon élik meg.24 A szászok lokalitásteremtésének gazdasági jellegű hatásai is vannak ezekben a falvakban. A régióban fekvő, az említett településekhez hasonlón marginális fekvésű, rossz infrastruktúrával és gazdasági lehetőségekkel rendelkező Kun- don, a településről elszármazó szászok vendéglátó-jelle- gű vállalkozásokat, valamint fafeldolgozó műhelyt és rehabilitációs központot is nyitottak, néhány munkahelyet teremtve a faluban. A vidéken élő, valamint a régió falvaiból a környező városokba költözött, tehát ki nem vándorolt szászok fontos elemei a kivándorolt közösség lokalitásteremtő/fenn- tartó gyakorlatának. Megszervezik például a németországiak anyagi segítségével az egykori szász jelenlét legerősebb érzelmi tartalékokkal rendelkező helyszíneit (templom, temető) fenntartását, takarítását. Néhány városon élő szász hétvégi házat tart fenn az egykor szász többségű falvakban. SZABÓ A. Töhötöm szerint „a szászok számának drasztikus csökkenése és a szász egyházi élet újjászervezése miatt a helyi szász közösség átértelmeződött, határai kiszélesedtek: már nem csak egymásról tudnak, hanem a távolabbi falvak szász lakosairól is, az itt zajló esetleges szász eseményekről” (SZABÓ A. Töhötöm 2012: 247). A szászok elvándorlásával a helyi szász közösségek mentális határainak kiterjesztése történt tehát meg, amelyben az evangélikus egyház szórványmissziós stratégiái fontos szerepet játszanak, azáltal hogy a maradék szászságot utaztatják a tágabb régióban történő vallási, vagy szászokkal kapcsolatos kulturális eseményekre. Felekezeti összetétel A Kis-Küküllő vidék községeinek és városainak felekezeti összetételében a 201 I -es népszámlálás szerint az összes többi felekezetnél többszörösen nagyobb arányban az ortodox felekezet van jelen 62.10%-al (58 323 fő). Mint ismeretes, az erdélyi románság a többségi ortodox vallás mellett a görög katolikus felekezethez tartozik. A vizsgált vidéken a görög katolikus felekezet dominánsan a két város lakosságából kerül ki (Balázsfalva központtal), összesített arányuk 5.24% (4 924 személy). A görög katolikus felekezet aránya a községek szintjén mindenütt I I % alatt van. A magyar lakosság legnagyobb számban a református felekezethez tartozik, összesített arányuk 14.79% (13 894). A magyarság körében a második helyen az unitárius felekezet áll 3.39%-os (3 187 személy) összesített aránnyal az összes település felekezeti összetételében, míg a katolikus vallás 2.65%-al (2 495 fő) van jelen a Kis-Küküllő vidékén.25 Ahhoz, hogy a felekezeti összetételről az egyes települések szerint alkothassunk képet, szintén a 2002-es népszámlálás adataihoz kell fordulnunk, az etnikai össze22 Anonim gazda, Kisszentlászló, 2013. augusztus, közös interjú Vass Erikával. 23 Arjun APPADURAI, akihez a lokalitás fogalmát az antropológiában általában kötni szokták, a lokalitást „összetett fenomenológiai minőségként” (Arjun APPADURAI 2001: 3) definiálta, amely értelmezésében „mindenekelőtt kapcsolatokat és kontextusokat, és nem fokozatokat vagy térbeliséget jelent” (Arjun APPADURAI 2001: 3). 24 Ilyen szász találkozóra kerül sor nyaranta Fületelkén is (lásd Alexandru Púi SEBASTIAN 2010). 25 A Küküllő vidéki felekezetek történeti hátterét, azok kialakulását lásd: KISS Réka 2011: 36-39. 188
