Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)

TÖTSZEGI TEKLA: Juhtartó társaságok a kalotaszegi Mérán

tett jegyzőkönyvek6 tanúsága szerint a termelésre, illetve a javak elosztására vonatkozó szabályok alig változtak az utóbbi negyven év során.

Az óév utolsó, vagy az újév első napjaiban megkötött szerződésekben mindössze a bérek összegét igazították a piaci bérárakhoz, illetve 1990 után az inflációhoz, egyébként a benne foglaltak szinte megegyeztek: rögzítették a szerződés hatóidejét, a pásztor kötelességeit (az állatok épségben való megőrzése, fejés, az akol költöztetése, az állatok megnyírása külön javadalmazás fejében), a javadalmazás módját. Ez utóbbi is számos archaikus elemet őrzött meg napjainkig: a kialkudott pénzösszeg mellett (Havonkénti lebontásban a pénzösszeg az I 970-es években megközelítette, az 1980-90-es években túlszárnyalta az éves romániai átlagbért, 2010-ben pedig nagyjából megegyezik azzal.) a szerződés terményt, lábbelit, minden rendben egy-egy fejés tejet, illetve napi háromszori étkezést, illetve november l-től a trágyázásból befolyó összeget biztosította a pásztor számára. A társaság a lak- tációs idő első három hónapjára egy plusz fejőt is szerződtetett, akinek az 1990-es évek elejéig a tej hazaszállítása is a feladatai közé tartozott.

A másik, a tejmérés előtti héten kelt dokumentumtípus a társaság tagjainak a termelés és haszonvétel mikéntjére vonatkozó határozatait rögzíti.

I. kép. A karám alkotóelemeinek helyszínre szállítása (TÖTSZEGI Tekla felvétele, 2010)

2. kép. A karám felállítása (TÖTSZEGI Tekla felvétele, 2010)

Ezek a következőkre vonatkoznak:

1. a legelő előkészítésére (a karám alkotóelemeinek és a pásztor szállásának elkészítése, helyszínre szállítása, felállítása, a mezei kutak kitisztítása);

2. a tejmérés megszervezésére (időpont, tisztségviselők kijelölése, a tejmérési ünnepre szánt költségek - zenészek bére, a pásztor, a zenészek étkeztetése, a gazdák, vendégek megvendégelése;

3. az állatok részvételi feltételei (pl. kosok száma, kora, a juhoktól való különválasztásuk periódusa, a juhokkal együtt maradó bárányok súlya);

4. a tejhaszonvétel módjának rögzítése.

Legaprólékosabban ez utóbbi felől rendelkeznek a határozatok, próbálnak minden felmerülő, problémás helyzetre egyértelmű megoldást kínálni. Egy gazda összes juhától lefejt tejet mérik meg, eszerint állítanak fel egy sorrendet. A meg nem ellett juhokra a gazda többi juhától lefejt tejmennyiség átlagát számítják. 4 I tej után jogosult a gazda a nyáj összes juhának egyetlen alkalommal lefejt tejére, minden rendben. Ha kevesebbet fejt a méréskor 4 liternél, akkor előre meghatározott értékű, a társaság részére befizetett pénzösszeg ellenében köteles kiegészíteni 2 vagy 4 literre. Ha 2 litert mért, akkor csak a második rendben kap tejet. Ha az alapegységnek számító négy liter többszörösét, akkor egy rendben 2-3 egy3. kép. A pásztor ideiglenes szállásának helyszínre szállítása (TÖTSZEGI Tekla felvétele, 2010)

6 A kutatásban a Szász utcai juhtartó társaság 1987-2010, a Nagy utcai társaság 1971 -2010 között készült jegyzőkönyveit hasznosítottam.

174