Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
NAGY MARI - VIDÁK ISTVÁN: Csergeványoló kádak a Székelyföldön
Nagy Mari - Vidák István CSERGEVÁNYOLÓ KÁDAK A SZÉKELYFÖLDÖN Bevezetés Tanulmányunk célja összegezni azokat a gyakorlati tapasztalatokat, amiket az elmúlt években székelyföldi tanulmányútjaink során szereztünk. A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum előkészítés alatt álló Erdély tájegysége a jellegzetes lakó- és gazdasági épületek mellett bemutatja a székelyföldi malmokat is. A tervek szerint megépül egy fűrészmalom, illetve egy posztóványo- ló malom, az oldalában egy csergeványoló kosárral.1 így a kész csergék bemutatása mellett a látogatók megismerkedhetnek a cserge szövésének és ványolásának folyamatával. A csergeványoló kádakkal kapcsolatos tapasztalataink megkönnyítik a gyakorlati bemutatót tartó személy munkáját, illetve megalapozzák az ezirányú további kutatásokat. Az Erdélyi tájegység lakóházaiban, szobabelsőiben láthatóak lesznek azok a tárgyak, melyek az ágyhoz és az alváshoz tartoznak. Nyilvánvalóan kiemelendőek azok a sajátosságok, melyek eltérnek más, magyarországi tájegységektől. Egy ilyen, feltűnő jellegzetessége a Székely- ségnek a posztó, illetve a cserge széles körű alkalmazása. Tisztázandó, hogy Erdély mely magyar lakosságú területeire jellemző az utóbbi készítése és a használata, illetve mely területekre nem.1 2 Mivel a csergekészítés és -használat kutatása az egyik legjobban elhanyagolt területe a magyar tárgyi néprajznak, ezért hiánypótló a kelmék ezen csoportjával való foglalkozás.3 4 Mint textilművészek örömmel fogtunk hozzá néhány éve a már meglévő irodalom átolvasásához, a csergekészítés kutatásához, valamint az alkotó munkához.'1 A cserge- és posztóványolásrói A székely beszédben a ványolás szó egyaránt jelentheti a cserge és a posztó tömörítését. Ezért a továbbiakban célszerűbb és pontosabb csergeványolásról illetve posztóványolásrói beszélni.5 A munkafolyamat jellege, azaz a szőtt anyag tömörítése azonos, viszont a megvalósítás módja eltérő. A csergeványolás csak egy ványoló- kádat igényel, míg a posztóványolás egy, a célnak megfelelő teljes malomépületet.6 A csergeványoló kád alkalmas a gubaszövet tömörítésre is. A szerkezet azonos, a munkafolyamat neve az Avasalján azonban kallás.7 Csergeványoló kádak A ványolókádak általában ott helyezkednek el, ahol malom található. Ez az esetek 90-95 százalékára igaz. A fennmaradó 5-10 % esetén a ványolókád a szabadban, a lakott területtől távolabb áll. Ebben az esetben általában a faluközösség birtokolta. A malom mellett álló ványolókád gyakran a malommal közös tulajdont képezett.8 Egy idézet erejéig kitérünk a csergeványoló kádak székelyföldi elterjedtségére: I. kép. Jellegzetes, régi stílusú gyergyószéki gyapjúlepedő, Gyergyóalfaluból MP kezdőbetűkkel a Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményében, Sepsiszentgyörgy 2010. (VIDÁK István felvétele) 1 VASS Erika - BÚZÁS Miklós 2007. 2 K. CSILLÉRY Klára 1977. 1.498. 3 SZENTIMREI Judit 1972. 157-216. 4 Alkotásainkban visszatérünk a növényi festésű szőr (gyapjú) használatához, amit legkésőbb az első világháború idején kiszorított a gyári vegyi színezőanyag használata. 5 A magyar nyelvterületen használatos a ványolás szó mellett a kallás kifejezés is, például a guba tömörítésénél, de a szót a Székelyföldön nem használják. 6 A posztóványolók, malmok irodalma bőséges egész Európában. A posztó megnevezése németül: Tuch, Loden, a csergeványolókád neve: Wirbelkorb, a posztóványoló malomé: Stampfmühle. A cserge neve németül: Kotze. 7 Lásd GÁBORJÁNI Alice 1979. 2. 727. és FARKAS József 1999. 8 Gyergyóremetén az Eszenyő patakán két mosatókád áll, az egyik a Góga Sami-féle, a másik a Molnár Pali-féle malom oldalában. 159
