Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
SZŰCS BRIGITTA: Az Erdélyi Néprajzi Múzeum szabadtéri kiállítása
3. kép. A lupsai út menti kereszt (Aranyos vidék). Erdélyi Néprajzi Múzeum. Közölve: TO§A, loan - MUNTEANU Maria Simona 2009. Parcul Etnografic National „Romulus Vuia” (1929-2009) 138. Fig. 3. Ezzel párhuzamosan a kolozsvári muzeológusok egy felsőfüldi (Szilágy megye) román fatemplomot is szerettek volna a szabadtéri részlegben bemutatni, de ennek az elhozatala sikertelen volt. Felsőfüld lakosai azzal a feltétellel egyeztek bele a fatemplomuk Múzeumnak való átadásába, hogy ha cserébe adómentesen használhatják erdejüket, illetve, ha szabadon végezhetik a fakitermelést. Ez azért volt számukra lényeges, mivel ennek következtében némi többlet jövedelemre számítottak, amelyből vélekedésük szerint képesek lettek volna egy új templomot felépíteni maguknak. Ezt a privilégiumot végül megkapták a helyiek, az új imaház építését meg is kezdték, viszont befejezni nem tudták megfelelő anyagi háttér hiányában. Ezért az eredeti templomot végül a Múzeum nem szállította el, meghagyta a faluközösség számára.16 1939-ben egy hideghavasi (Kolozs megye) háromosztatú ház áttelepítésén munkálkodtak a Múzeum dolgozói, de ennek a végkimenetele is eredménytelennek bizonyult.17 18 19 Romulus VUIA a szabadtéri néprajzi kiállítás céljának a román és a velük együtt kisebbségi helyzetbe került né4. kép. A vidrai lakóház 1929-ben. Erdélyi Néprajzi Múzeum. Közölve: TO§A, loan - MUNTEANU Maria Simona 2009. Parcul Etnografic National „Romulus Vuia” (1929-2009) 139. Fig. 4. 5. kép. Atelcsi lakóház áttelepítése 1932-ben. Erdélyi Néprajzi Múzeum. Közölve: TOSA, loan - MUNTEANU Maria Simona 2009. Parcul Etnografic National „Romulus Vuia” (1929-2009) 140. Fig. 6. pék életmódjának a bemutatását tekintette. Úgy vélte, hogy ennek reprezentálásával megteremt egy „élő szimbólumot”, amely a román hagyományos kultúrát és hazát jelképezi.18 19 VUIA az általa megalapított néprajzi parkot élő múzeumként képzelte el, amelyben az építmények nem csupán féltve őrzött múzeumi gyűjtemény részeiként és objektumokként jelennek meg. Ennek elérése érdekében igyekezett az épületek koncepcióit úgy kidolgozni, hogy azok eredeti funkciójukat a kiállítás során ne veszítsék el. így valósulhatott meg, hogy a pásztorszálláson kívül egy csobánt”, családjával és juhaival együtt a Múzeum hójai területére telepítettek. Az Aranyos vidékéről falusi embereket bíztak meg a Múzeum karbantartására és földjének megművelésére. Elmondható tehát, hogy a néprajzi múzeum munkatársai törekedtek arra, hogy a terület 16 loan TOSA, az Erdélyi Néprajzi Múzeum muzeológusa által szóban közölt információ, amely 2014. október 29-én folytatott beszélgetésünk során hangzott el. Az elmondottakat FODOR Attila, az Erdélyi Néprajzi Múzeum muzeológusa fordította le nekem. 17 loan TOSA szóbeli közlése nyomán. 18 TO§A, loan 2012. 190-236. 19 Az erdélyi szóhasználatban általában csobánként nevezik meg a pásztort. 145
