Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
HAJNÁCZKY TAMÁS: A tibolddaróci barlanglakások felszámolása - avagy nem cigányok a CS-lakás programban
már 1957-ben megszüntette, másrészt a cigányságról nemcsak a földosztás26 során „feledkeztek meg”, hanem a tanácsi lakások kiutalásánál is. 1963. március 5-én a MSZMP KB Politikai Bizottsága napirendre tűzte az 1961. június 20-án kiadott párthatározat végrehajtásának a megvitatását. Az ülésen tárgyalt előterjesztés külön kiemelte a cigánytelepek felszámolása terén tanúsított eredménytelenséget, melynek hátterében az állt, hogy az ingyenes házhelyjuttatás megszűnt, és a cigánytelepi lakosságnak csak töredék része tudott az OTP által biztosított hitelfeltételeknek eleget tenni. Ezért a Politikai Bizottság utasította az Építésügyi Minisztériumot és a Pénzügyminisztériumot, hogy készítsenek egy tervezetet arról, hogyan lehetne a cigány lakosság számára „egyszerűbb lakóházakat” kedvezményes hitelfeltétellel építeni, továbbá azokat „egyszerűbb bútorokkal" berendezni.27 A minisztériumok által elkészített; „Tervezet a cigánytelepeken élő lakosság lakáshelyzetének megjavítására" című előterjesztés 1963. november 12-én került a Politikai Bizottság elé.28 A tervezettel a tárgyalása során valamennyi jelenlévő egyetértett az építésügyi miniszter kivételével, aki a következő észrevételt tette: „Szükségesnek tartom a tervezetet olyan javaslattal kiegészíteni, hogy a tervezett kedvezményeket minden olyan dolgozó megkaphatja, aki egészségtelen, továbbá a városképet rontó szükséglakásban lakik, az irányelvekben előírt feltételeknek megfelel és szociális helyzeténél fogva képtelen arra, hogy lakás- helyzetét saját erejéből megjavítsa. A javasolt kiegészítés hiányában a cigánylakosság részére nyújtandó kedvezmények a hasonló életkörülmények között lakó nem cigány lakosságot nem illetnék meg, s ez feszültséget idézhetne elő. ”29 Az idézett dokumentum részlet eredményezte azt, hogy a CS-lakás programba nem cigányokat is bevontak, jóhiszeműen azzal a szándékkal, hogy elkerüljék az esetleges feszültségeket a cigány és a nem cigány lakosság között. A későbbi szociológiai vizsgálatokból egyértelművé vált, hogy a nem cigány lakosság jelentős része a reméltek ellenére igazságtalannak érezte a cigány lakosságnak e téren nyújtott támogatásokat.30 Részben az imént említett tényező miatt terjedtek el széles körben azok a cigányság lakáskultúrájával kapcsolatos sztereotípiák, melyeknek szimbólumává az úgynevezett „parkettaégetés” vált.31 Az illetékes minisztériumok hosszas párbeszéde, illetve szervezőmunkájának eredményeképpen a Magyar Forradalmi Munkás Paraszt Kormány elnöke 1964. május 4-én kiadta a 2014/1964. (V4.) sz. határozatát „a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolásáról".32 A határozat előterjesztése volt az első dokumentum, mely a barlanglakások megszüntetését célul tűzte ki a cigánytelepekhez hasonlóan, a CS-lakás program keretein belül: „Hazánkban jelenleg mintegy 200.000 cigány közül még 140.000 él 2.100 cigánytelepen. E személyek elhelyezésére mintegy 25.000 lakás szükséges. Ezen túlmenően a cigánytelepekhez hasonló körülmények között - pl. barlanglakásokban, felvonulási barakkokban - néhány ezer család él, akiknek elhelyezéséről ugyancsak gondoskodni kell."33 A szocialista korszakban a barlanglakásokban döntően nem cigányok34 laktak, vagyis alapvetően a cigány lakosság részére megalkotott szociális lakásprogramba nem cigányokat is bevontak. A kormányhatározat címe is magán viselte azt, hogy nem cigányokra is kiterjesztették a rendelet hatályát. A cigánytelepek helyett a továbbiakban a „szociális követelményeknek meg nem felelő telepek" megnevezést alkalmazták a felsőbb pártszervek az általuk kibocsátott dokumentumokban, mely alatt „cigány-, barlang- és más hasonló lakásokból álló telepeket" értettek.35 A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1964 júliusában a második napirendi pontként tárgyalta „A cigány lakosság helyzete megyénkben” című jelentést. A jegyzőkönyv tanúsága szerint kifejezetten kedvező fogadtatásra lelt36 a telepek megszüntetését elrendelő kormányhatározat.37 Részben azért, mert ebben a határozatban látták a barlanglakások megszüntetésének a lehetőségét: „az építés-közlekedés és vízügyi osztály vezetője szerint a 2014. sz. kormányrendelet szerint alapján mód és lehetőség van arra, hogy a barlanglakok helyzetét megoldják. ”38 Meglepő módon a VB ülésen, amin elvileg a cigány lakosság helyzetét vitatták volna meg, már az első hozzászólásokból kiderült, hogy elsősorban a barlanglakásban élő nem cigány lakosság helyzete került terítékre. A 2014/1964. (V 4.) sz. határozat kiegészítésére a Magyar Forradalmi Munkás Paraszt Kormány 1964. április 29-én kiadta a 3162/1964. sz. határozatát, melynek első pontja a következőket írta elő: „Az Építésügyi Minisz2014/1964. sz. kormányhatározat 26 BÁRSONYsony János 2008. 229-23 I. 27 MN L OL, M-KS . 5/1963/293 ő. e. 28 MNLOL, M-KS. 5/1963/319 ő.e. 29 MNLOL, M-KS . 5/1963/319 ő. e. 30 PÁRTOS Ferenc 1979. 45-69. TOMKA Miklós 1991.8-36. 31 Az adott korszakban a fenti sztereotípiákat egyes, napjainkig számon tartott kutatók is osztották. ERDŐS Kamill 1989. 132. DIÓSI Ágnes 1981.83. 32 MNLOL, XIX-A-83-b 2014/1964 (367d) 33 MNL OL, XIX-A-83-b 2014/1964 (367d) 34 MEDNYÁNSZKY Miklós 2009. BAKÓ Ferenc 1977. GERELYES Ede 1987. NAGYNÉ BATÁRI Zsuzsanna 2014. 35 MNLOL, XIX-A-83-b 2014/1964 (367d) 36 „A VB. nagy jelentőséget tulajdonít a 2014/1964.IV.4.1 sz. kormányhatározatnak, amelynek végrehajtása alapvetően megjavítja a helyzetet." In: Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára (továbbiakban: MNL BAZML) XXIII-2a 71/1964 37 MNL BAZMLXXIII-2a 71/1964 38 MNL BAZML XXIII-2a 71/1964 106
