Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)
KOVÁCS ZSUZSANNA: A típusbútorok használata Zala megyében a 20. században - Egy terepmunka tapasztalatai - ARANYOS SÁNDOR: „Ha kigyúlnak a színes fények". Modernizáció és lakáskultúra a Tiszazugban
Gondolok itt a fürdő-, háló-, gyerekszobák, nappalik elterjedésére, a fokozatosan általános emberi szükségletté váló elektromos készülékek és villanyvilágítás bevezetésére, vagy a kényelmi szükségleteket magasabb szinten kielégítő bútordarabok megvásárlására. A lakáskultúra 20. századi változásvizsgálata során kiemelt fontossággal bír annak az értelmezése, hogyan valósítja meg önmagát az egyén saját vagy bérelt házán, lakásán belül. Milyen életstratégiát alakít ki, erről hogyan árulkodik lakott környezete, hiszen a tárgyi miliő átalakulását, az életkörülmények megváltozása előzi meg, „a lakáskultúra az életmód reprezentációja, a lakberendezési elemek, a tárgyegyüttesek, a közöttük élő emberek életvezetési szokásairól vallanak."' Egy adott szociokulturális környezethez kapcsolódó változásokat vetítem le - az elektronikus eszközök által elindított átalakulások függvényében - a lakásbelsők tárgykultúrájára és tárgyhasználatára. A kutatás során feltett legfontosabb kérdések: Milyen változások történtek az egyes életterek tárgyi kultúrájában az elektronikus készülékek megvásárlását követően? Milyen bútorokat, berendezési tárgyakat vettek használatba az új eszközök elhelyezésére? Ezek alapján hogyan strukturálódott át a család élettere, mely helyiségek kerültek perifériára, illetve váltak az élet fő színtereivé? A lakáskultúra és a villamosítás összefüggéseinek értelmezésében, a második világháború utáni évtizedek hoztak alapvető fordulatot. Ekkor kezdődött a vidéki települések, épületek, háztartások széles körre kiterjedő villamosítása, illetve az elektromos készülékek tömeges elterjedése is erre az időszakra tehető. A villamos árammal működő berendezések közül a rádió, a televízió, a mosógép és a hűtőszekrény megjelenésének következtében módosuló változásokra koncentrálok. Olyan elektromos készülékeket iktattam be változóként, melyek elterjedése a mindennapi életvezetési stratégiák és a közösségi kapcsolatok szempontjából generáltak vagy generálhattak változásokat. A rádió és a televízió, míg elterjedésük kezdeti szakaszában „összehozta" a kollektivizálásokkal és az iparosításokkal megbontott társadalmi csoportokat a közös televíziózások és rádió hallgatások révén, addig tömegcikké válásukkal párhuzamosan az egyes korosztályok és csoportok elkülönülése, a közösségi interakciók csökkenése tapasztalható. A tisztálkodási szokásrendszer módosulása az 1960-as évek közepétől vesz jelentős fordulatot. A mosógép megkönnyítette a háziaszszonyok mindennapi munkavégzését, a mosás időszükséglete csökkent, módszere lényegesen egyszerűsödött. A hűtőszekrény esetében az élelmiszerek tárolásának korszerűsödésével, a táplálkozási szokások tekintetében számolok következményekkel. Az időkeretek Kutatásomban az 1948 és 1972 közötti időintervallumra koncentrálok. 1948-ban kezdődött a települések villamosítása a Tiszazugban. Ekkor alakították ki az elektromos rendszert Csépán és Tiszaugon, majd 1952-ben Martfűn építették ki a hálózatot. A termelőszövetkezetek megalakulását követő időszak első felére jellemző „visszafogott" fogyasztással szemben, az évtized második felétől az addig hiánycikként jelentkező ipari termékek és élelmiszerek beszerzése tapasztalható. Az 1968-ban bevezetett új gazdasági mechanizmus engedélyezte a háztáji földek további növelését. A saját művelésű területek, a téeszek és a lokális kereskedelmi egységek gazdasági együttműködésének fokozódásával a falusi családok anyagi helyzete stabilizálódott, mely a fogyasztásra is hatással volt. 1 0 Az 1970-es évek elején bevezetett törvények ugyan visszafogták makroregionális szinten a hatvanas évek második felét jellemző fokozatos stabilizációt és enyhülést, de lokális szinten éppen ettől az időszaktól kezdve érezhető pregnáns változás a háztartások eszközkészletében. Ugyanis az 1968-as nyitás utáni visszarendeződés során a reformellenes rendelkezéseket elfogadta az MSZMP Központi Bizottsága, de a Kádárrendszer nem engedett az életszínvonal emelését megcélzó politikájából, melynek eléréséhez óriási kölcsönök felvételéhez folyamodott. Az 1960-as évek mintegy korszakhatárként rajzolódnak ki a falusi életviszonyok átalakulását illetően, melyet a három vizsgált település villamosítási viszonyait bemutató táblázat (I. táblázat), valamint beszélgetőpartnereim biográfiái is igazolnak." Tehát az országos folyamatokat 1 2 A lakások száma A villannyal ellátott lakások Csépa 1949 1002 238 Csépa 1960 1066 620 Csépa 1970 1053 874 Martfű 1949 Nincs adat Nincs adat Martfű 1960 681 521 Martfű 1970 1291 1220 Tiszaug 1949 416 89 Tiszaug 1960 431 210 Tiszaug 1970 439 325 I. táblázat. Csépa Martfű és Tiszaug lakóházainak és ebből a villamos energiával ellátott épületeknek a száma 1949 és 1970 között. 1 3 9. S. NAGY Katalin 1987. I I. 10. Vö. ROMSICS Ignác 2005. 425-456., illetve VALUCH Tibor 2004. 386-405. 11. ..... mondom akkor már volt mikor már én. mink véglegesen ide kerültünk, de mondom az már csak olyan, mikor volt. tizenöt, tizenhat éves voltam körülbelül. Akkor már volt itt villany. Hát az, '60. '61 körül. De akkor már volt, hát mondom, én vezettem be nagyapámékhoz. Igen." Szóbeli közlés alapján. Tiszaug, 2009. július. „Te hát a villanyt, mink mán az első perctől kezdve bevezettük volna, csak az volt a baj, hogy mi '61-be építettünk, '6/-'62-be. mert '61-be született a lányom, '62-be építettünk. És olyan '64- '65-be hozták a villanyt, mert csak akkor hozták a villanyt, ha 90%-a házak, az utcában készen vannak." Szóbeli közlés alapján Martfű, 2010. október. 12. Országos szinten, 1955 és 1970 között a háztartási készülékek száma 1,6 millióról I 14 millióra emelkedett. KISS Ferenc 1999. 306. 13. A Tiszazug számokban (Szolnok megye számokban c. kötetből kimásolva) 1949-1983 című adattári dokumentum alapján. TFMA. 451-85. 86
