Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)

SÁRI ZSOLT: Típusbútor. Új bútorok a Kádár-kori falusi lakásokban

Kovács Zsuzsa A TÍPUSBÚTOROK HASZNÁLATA ZALA MEGYÉBEN A 20. SZÁZADBAN - EGY TEREPMUNKA TAPASZTALATAI Bevezetés A tanulmányomban elemzett típusbútor használati kérdések kutatására egy 20. századi életmódváltozás vizsgálat részeként került sor. A munka során Zala megye öt településén (Kávás, Gellénháza, Szentgyörgyvölgy, Nemesnép, Resznek) vizsgáltuk az úgynevezett kockaházakban élő családok életmódját.' Úgy vélem, a kockaházon, a hozzá tartozó zöld udvaron, gazdasági udvaron, a házban lakók mindennapjaiból felrajzolható a 20. század egyik legnagyobb, a vidéket érintő alapvető változásának, vagyis a paraszti társadalomból falusi társadalommá alakuló vidéki lakosságnak és a lakóhelyének, a falunak a változása. Kutatásomban arra kerestem a választ, miként épülnek fel az újfajta formájukban inkább már valóban inkább családi házaknak nevezhető épületek, a kockaházak? Milyen forrásokból, mennyi idő alatt, típusterv vagy más elképzelések alapján készülnek el? Létezett-e egy központilag kötelezővé tett típusterv, vagy más hatások eredményezik a kockaházak országos elterjedését? Valóban egyformák ezek az épületek, vagy vannak változataik? A kutatás egy része a családok bútorhasználati szokásaival foglalkozik, ahol arra voltam kíváncsi, hogy az új lakóházakban élő családok milyen lehetőséggel rendelkeznek a lakásuk modern, típusbútorokkal történő berendezésére, és milyen motivációk által vezérelve döntenek a bútorokról. Az alább olvasható tanulmányban a kutatásnak a lakberendezési szokásokkal és bútorhasználati kérdésekkel foglalkozó részének eredményei olvashatók. Lakberendezési szokások és gyakorlat a 20. század második felében A 20. század második felének kifejezetten lakáshasználati kérdéseivel S. NAGY Katalin és a Kapitány házaspár foglalkozik.

2 S. NAGY Katalin a Lakberendezési szokások című könyvében ad alapos képet a korszak lakberendezési szokásairól, amelyet Borsod-Abaúj-Zemplén és Zala megyei falvakban és városokban, valamint Budapesten, 1972-1978 között folytatott empirikus kutatómunkán alapuló vizsgálatból készített. Zala megyében a kutatók Zalaegerszegen, Nagykanizsán panellakásokban, és Galambokon kockaházakban végeztek lakásfelméréseket és tárgyvizsgálatokat. A szerző a könyvében aszerint tipologizálja a lakásokat, hogy a benne lakók milyen hagyományokból kiindulva rendezik be lakhelyüket. így beszél polgár-paraszti, kispolgári, kockaházi, modern, kvázi modern, lakótelepi lakásbelsőkről. Egy következő fejezetben ír az életmód reprezentációja és a lakáskultúra kapcsolatáról. A könyv utolsó fejezetében pedig az egyes lakberendezési elemek kulturális, szimbolikus szerepéről, mint a szentképek, a fotók, a falvédők és a tömegkommunikációs eszközök helyéről és szerepéről a lakásokban. A szerző összefoglaló munkájának egyes részei korábban, a kutatás során és a könyv megjelenése között több társadalomtudományi folyóiratban jelentek meg. Az összefoglaló munkán és a cikkeken kívül S. NAGY Katalin két kötetben foglalta össze a terepmunka tapasztalatait. Az egyik kötet, az Eredmények a lakáskultúra-vizsgálatból 1974-1978 között címet viselő átfogó munka a kutatás eredményeiről. A szerző három nagy fejezetben dolgozza fel a kutatás témáit. A másik kötet, amely a Lakásmód, lakáskultúra Telkibányán 1975-1978. címet viseli, kifejezetten a Telkibányán tapasztalt vizsgálati eredményeket összegzi. S. NAGY Katalin munkáját nagy haszonnal forgattam a bútorokkal és a lakás berendezésével kapcsolatos fejezet tárgyalásánál, hiszen a szerző maga is kutatott Zala megyei terepen, másfelől foglalkozott a kockaházak berendezésével, illetőleg a vizsgálat időszaka az általam megjelöl kutatási korszak egy részével egybeesett, így szempontjai és megállapításai jó alapként szolgáltak a kutatásomban vizsgált lakóházak berendezéseinek elemzéséhez. Az általam vizsgált korszakházainak berendezési kérdéseihez a történeti tradíciók, és a vizsgált időszak lehetőségeit és szokásait is szükséges volt megismerni. A kockaházak ugyanis nem csak küllemükben, hanem berendezésük módjában is teljesen új stílust képviselnek, a korábbi korok paraszt-polgári tradícióit nem nélkülöző, de ettől teljes mértékben új típusú berendezéssel. A házakat berendező családok nem is tehetnek másként, hiszen a lakóházak szerkezete nem azonos a korábbi lakóházak helyiségeinek méreteivel, elhelyezésével; a beszerezhető berendezési tárgyak pedig teljesen új darabok. S. NAGY Katalin a „kvázi modern lakberendezési mód" kifejezést használja ezekre a házakra, amelyek a korábbi évtizedek hagyományaitól ugyan különböznek, de 1. A tanulmány az OTKA K 82103. sz. „A rurális építészet, lakáskultúra és életmód a 20. században" című OTKA kutatási program támogatásával készült. Projektvezető: dr. CSERI Miklós és dr. SÁRI Zsolt. 2. Például: KAPITÁNY Ágnes-KAPITÁNY Gábor , 2000. http://www.socio.mta.hu/dynamic/Kapitany_Beszelo_hazak.pdf. 63