Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)
SÁRI ZSOLT: Típusbútor. Új bútorok a Kádár-kori falusi lakásokban
3. kép. Heverő a hetvenes években (Fotó: Fortepan) A fekvőbútorok is különböző variációkban jelentek meg az 1960-as évektől, a két alaptípus az ágy és a kanapé volt. Az ágyak alapvetően egyes ágyak formájában voltak használatban, a kettős, úgynevezett franciaágy a falusi lakáskultúrában csak az 1970-es években jelent meg és kezdett elterjedni. A heverők között a legegyszerűbb változat a támla nélküli „sezlon" ágyneműtartóval vagy anélkül. A hát és oldaltámlás, ágyneműtartós változat a „rekamié", amelyek egyhosszában vagy sarkosan is elhelyezhetők voltak. A kislakások hozták létre a kétszemélyesre kiszélesíthető heverő formát. Az asztalok között a konyhai és a szobai (étkező) asztalok tartoztak az alaptípusok közé. Míg a konyhai asztalok között a fiókos, merevítő léces (akár tárolásra is alkalmas: nagyobb edények ráhelyezhetők), és gyúródeszkával kiegészített változat is jól ismert, addig az étkezőasztalok esetében a kihúzós, bővíthető változat terjedt el. Az alap állapotában is négy embernek biztosít elhelyezést, használható étkezéshez, munkavégzéshez és tanuláshoz egyaránt. Az ülőbútorok alaptípusa a szék, legegyszerűbb formájában kárpitozatlan, asztalos, vagy hajlított kivitelezésű. Ezeket lehetett variálni kárpitozással, rugó elhelyezésével. A székformák közül ki kell emelnünk az első magyar, 16. SOMLAI Tibor 2010. 30. 17. SOMLAI Tibor 2010. 24-25. 1 8. http://pillebeton.blogspot.hU/p/pilleszekrol.html klasszikus típusbútort, az ún. Gábriel széket, melynek tervezője Gábriel Frigyes volt. A Kozma Lajossal is együtt dolgozó Gábriel Frigyes egyik legismertebb bútora. 1958ban mutatták be a „Szép lakás - otthon" kiállításon, majd a Szék- és Kárpitosipari Vállalat több mint egy millió darabot gyártott belőle fa és kárpitozott üléssel egyaránt. 1 6 A típusbútor székek másik legismertebb darabja, a formájában megújuló kagylószék típus. Ennek egyik első darabja volt a fiatalabb tervezőgenerációhoz tartozó, a Faipari Gyártástervező kollektívájában dolgozó Burián Judit által, 1959-ben tervezett Erika szék. A széket a SZKIV (Szék-és Kárpitosipar Vállalat) gyártotta tízezres példányszámban. Az alaptípusnak számtalan változata jött létre, mint például a Bútoripari Vállalat Kecskeméti Gyáregysége által készített Gondola-szék. 1 7 Az 1970-es években új anyaghasználat jelent meg a bútorgyártásban is. Egyre több esetben használták a műanyagot. A műanyag bútorok egyik első darabja volt az ún. „Pille-szék". Az eredeti széket Henri Massonet tervezte 'Tarn Tarn Stool' néven. A szék másolata a pille-, presszó- vagy homokóra szék a magyarországi szocialista műanyagipar sikertörténete volt. 1 8 54
