Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)
PAPP ÁRPÁD: Terek és utcák „miénkittatér" funkciója
lógiai/politikai központ hozzávetőleges határairól is képet szeretnénk kapni, úgy arra az utca- és térelnevezés, illetve a szobrok sorsára vonatkozó összefoglalás segítségével is vállalkozhatunk: azt a megjegyzést is megkockáztathatjuk, hogy a politikailag releváns központnak azt a teret tekintjük, ahol a szoborállítás és az ideológiai csatározások táptalajának is tekinthető utca- és térátkeresztelési „küzdelem" a leghevesebben zajlott. (5. kép A szobrok helye a központban). Ha közel két évszázad jelentősebb szoborállítási, áthelyezési és ledöntési eseményeit a politikailag felülcímkézett utcák, utak és terek hálójába helyezzük, úgy kétszer két csomópont rajzolódik ki: az elsőt mindenképpen a Városháza és környéke alkotja, hiszen közigazgatási központként a hatalomgyakorlás helye és szimbóluma is egyúttal. A második csomópontot a "leréz-templom alkotja, aminek szűkebb környezetében négy emlékmű helyezkedik el. Az előbbiektől kevésbé frekventált helyen, de a közintézmények feletti szimbolikus dominanciát szolgálni hivatott a Reichle-park szobraival, illetve a hajdanvolt laktanyabéli Erzsébet-szobor ellenpontjaként szolgáló Egyesülési emlékmű. Úgy vélhetnénk, a visszamaradó tér csak másodlagos jelentőségű és csak lokális jelentőséggel bíró: ez az évente egyszer magára figyelmet felhívó, szakrális térben elhelyezett szobrok, emlékművek csoportja (evengélikus, izraelita templom közelében). Az elmondottak alapján Szabadka központja az elnevezések és szoborállítási hullámok metszéspontjában található héhány utca és tér, ami a mai vasútállomástól a koronként különböző néven illetett főutcán keresztül a Városházáig vezet, hogy onnan a székesegyházig fusson, ahol lényegében véget is ér. A nevezett tengellyel párhuzamosan és arra merőlegesen elhelyezkedő utcák még központiként határozhatók meg - fekvésük okán - de olyan többlettartalommal nem ruházták fel őket, mint a város gerincét képező fél kilométernyi összefüggő utcát és utat. Attól távolabb már a kisvárosi hangulat lesz úrrá. IRODALOM ALDERMAN, Derek, H. 2002 Street Names as Memorial Arenas: The Reputational Politics of Commemorating Martin Luther King Jr. in a Georgia County. Historical Geography, Volume 30. 99-120. ALDERMAN, Derek H.-HOELSCHERN, Steven 2004 Memory and place: geographies of a critical relationship. Social & Cultural Geography, Vol. 5, No. 3. 347-355. ALDERMAN, Derek, H.-DOBBS, Rebecca G. 201 I Geographies of Slavery: Of Theory. Method, and Intervention. Historical Geography Volume 39 (201 I): xx-xx. ©201 I, Historical Geography Specialty Group, Association of American Geographers ANDRIZE, Edit 2005 Újvidék utcanevei. Hungarológiai közlemények, vol. 36, br. 2, str. 66-76. AZARYAHU, Maoz 201 I The Critical Turn and Beyond: The Case of Commemorative Street Naming. ACME: An International E-Journal for Critical Geographies , 10 (1). 28-33. AZARYAHU, Maoz-GOLAN, Arnon 2001 (Re)naming the landscape: The formation of the Hebrew map of Israel 1 949- / 960. Journal of Historical Geography, 27. 2. 1 78-1 95. BODNAR, Eva 2009 "\ Have Often Walked Down This Street Before... But What Was it Called?": Changes to Street Names in Budapest from the End of Turkish Rule to the Present. Past Imperfect Vol 15. I 15-153. BODÓ Julianna (szerk.)-BÍRÓ Zoltán 2000 „Szimbolikus térfoglalási eljárások". In: Miénk a tér? Szimbolikus térhasználat a székelyföldi régióban. Helyzet Könyvek. KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja. 9^43. Csíkszereda BODÓ Julianna (szerk.) 2000 Miénk a tér? Szimbolikus térhasználat a székelyfóldi régióban. Csíkszereda. Helyzet Könyvek. KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja. 47
