Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)
KÖZLEMÉNYEK - JAKAB JUDIT: Etnobotanikai gyűjtőút, Erdély - Háromszék
10. kép. Futásfalva gyümölcsöskert (JAKAB Judit felvétele, 2009) Udvarhelyszéken a csillagos nárcisz (Narcissus poeticus L. ssp. Radiiflorus) számos mezőn, szabadon megtalálható: Oklánd, Oroszhegy, Szentegyháza közelében hatalmas fehér foltokban virágzik, ma már védett virág. Erdélyszerte használt népi nevei: kankósdi (Oroszhegy), kúdusláb (Kalotaszeg), kákvirág (Lövéte). Érdemes lenne nálunk is telepíteni. A gyümölcsösökben hatalmas alma- szilva és körtefák vannak. A háziaknak jonathán, Bellefleur (citromalma), arany parmen, őszi kisasszonyalma, pónyik (zöld-sárga színű muskotályos illatú alma, szürete Kisboldogasszony napján kezdődött, ezután pincébe rakták és decembertől fogyasztották) és szeges (ez egy nyári fajta, ami elég savanyú ízű) almafájuk volt és van a kertben, körtéből augusztusi esperes, nyári és téli körte, aminek nem ismerik a nevét, birsalma, meggyfa, diófa, tyúkeperfa. A szilvát aszalták házi fogyasztásra és eladásra is. Régen az udvaron volt aszaló, ma már a kemencében aszalnak. Néhány széteső félben lévő aszaló keretet ma is látni az udvarokon. Ezen kívül pálinkát is főztek szilvából. Szőlő nem nagyon termett ezen a vidéken, néhány tövet ültettek, csak friss fogyasztásra. Kedvelték viszont a ribizlit, málnát és az egrest, ezekből lekvárt és bort is csináltak. Az almából ecetet és bort is készítettek. Az almaecetet torokfájásra 1 2 és csömör esetén alkalmazták Az ablakban kis üvegben tartották az ún. anyaecetet, és ebből raktak egy kanálnyit a friss almaborba. Az anyaecet a bor felszínén kialakuló nyákos felület, ezt kell feltölteni almaborral. Fűszernövényeket többet használtak, mint nálunk. Sok tárkonyt (Artemisia dracunculus) és csombort (Satureja hortensis) termeltek: tárkonyos pityókaleves, tárkonyos lencseleves ízesítője volt, de tettek véres hurkába, szárazborsó levesbe, uborka levébe és káposzta savanyításhoz is használták. Ehhez adtak még kaprot (Anethum graveolens), és tormát (Armoracia rusticana) is. A lestyán (Levisticum officinale) a csorbaleves elengedhetetlen fűszernövénye. A fodormentát (Mentha crispa) fodorkának hívják, és orvosi célokra használták, éppúgy, mint a citromfüvet (Melissa officinalis). Megfázásra teát főztek a hársfa (Tilia cordata) virágából. Csíkszentléleken él legidősebb példánya, már ötszáz éves, 1992-től szerepel Hargita megye védett fáinak jegyzékén. 2010-ben az év fájává választották egy internetes szavazáson 1 3. Ez a kor nem ritkaság ennél a fafajnál, több hasonló korú fa is található Erdélyben. A másik adatközlőm a faluban Márton Zoltán (1935) volt, apja református, anyja katolikus vallású családban született. A Bardócz család tagja, két hektáron gazdálkodott, majd Brassóban dolgozott. Nagyapja Bardócz Imre 1947-ben halt meg 75 éves korában. Tartottak lovakat, disznót, tehenet és volt aprójószág is a ház körül. A szántón (I ha) gabonát termesztettek (zab, búza, rozs, árpa), a többi területen zöldségeket (murok, saláta, káposzta, bab) és pityókát csak saját felhasználásra. A portához isI 2. Torokfájás esetén a beteg almaecetes vízzel gargarizált, egy kiskanállal tettek belőle egy pohár vízbe és negyedóránként gargarizáltak vele. A végén le is nyelték a vizet, hogy a torok legrejtettebb helyeire is eljusson. Ha javult a beteg állapota, gargarizálni is ritkábban kellett 13. http://www.nlcafe.hu/ezvan/20l 1031 l/500_eves_harsjett_az_europai_ev_faja/ 256
