Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)
KÖZLEMÉNYEK - TÓDOR ENIKŐ: Juhászat Homoródalmáson
6. kép. Juhok a kosárban (BERECZKI Ibolya felvétele, 2010) nyomás maradt. A legeltetés a legelőkön és a nyomáson történt. A falu határában voltak a szántók, a falutól távolabb fekvő legelőkre két csapás vezet ki a faluból. A legelőknél távolabb voltak a kaszálók, majd az erdők. A nyomás on 2 1 legeltek tehát a juhok. A nyomást a földek gazdái a nyár folyamán megszántották, így a juhok a gyökereket is kirágták, a ganyé is jobban elvegyült a talajban. A kalászosok aratása után szabadul fel a tollóhatár (tarló), ahova ezután a tehéncsordát hajtották legelni. Ezzel egy időben a juhok a nyomásról, ahol már elfogyott az élelem, a tehenek legelőjének egy részére mehettek. A nyomást felszántották, és búzával vetették be. A kapások betakarítása után a tehenek mentek a kocsányosba, (kapás tarlóra) és a juhok a kaszálókra. Az 1941 -es népszámlálási adatok szerint 2672-en éltek Homoródalmáson. A faluban hatszáz aktív család élt, az állatállomány 4-5 ezer juh, 2-300 kecske, 700 szarvasmarha és 600 ló volt. Mivel a faluban mindenkinek volt juha, a nagyobb juhos gazdák közül - akik 30-40 juhval ketten összeálltak, és a kisebb gazdák juhainak őrzését is vállalták, így alakultak ki a 200 juhból álló nyájak, vagy ahogy Almáson nevezik: seregek. 2 2 Egy juh 60 liter tejet ad egy szezonban, és 5 liter tejből lesz egy kiló sajt. A nyájak tavasztól őszig az esztenón 2 3 voltak. A pásztorok tavasszal az esztena 2 4 felépítésével kezdik a munkálatokat. Az esztena a juhok és a pásztorok szálláshelye. Az esztenán általában két kisebb szétszedhető deszkaépület található, egy, ahol a sajtot tartják, a másik a füstös, ahol az ordát készítik, és maguknak főznek 7. kép. Éjszakai hálóhely a kosár mellett (B. TÓDOR Enikő felvétele, 20 1 I ) Mellettük van a kosár, ahol az állatok éjszakáznak. Ez /észókkal 2 5 kerített akkora terület, ahol az állatok éppen elférnek. A lésza 2 6 4 m hosszú és 1,5 m széles téglalap alakú vékony deszkákból, vagy rudakból összeszegezett ke21. A közeli szántóföld egyharmadán. 22. Az Alföldön falkának nevezik. 23. Esztena: szláv eredetű szó, a juhok számára a legelőn szállásul szolgáló bekerített területet jelenti, tágabb értelemben hozzáértik közvetlen környezetét is a hordozható faépületekkel együtt, így magát a kerített részt kosárnak nevezik. nóáía=fal (orosz) . 24. Bálványosváralján: isztina. 25. Léckerítéssel. 26. A Hortobágy környékén drankának nevezik. 234
