Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)

AZ ERDÉLY TÁJEGYSÉG A SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUMBAN - A bemutatandó vidék/néprajzi csoport helye, szerepe Erdély néprajzi képében KISS KITTI-ROMÁN ÁRPÁD: Torockó az Erdély épületegyüttesben -

6. rajz. A Millenniumi falu torockói házának berendezési vázlata különféle cifrákat, virágot, koszorúkat, sallangokat. A festéket egyszerűen enyvben töri fel és festés közben folyton melegen tartja. Ez a primitív tempera teszi lehetővé, hogy oly könnyed, lendületes és mégis erélyes vonalakat húzhasson vele; de egyúttal nagy tapasztalatot igényel, mert sokkal világosabban szárad fel. Azonban újból még jobban elsötétedik, sőt néha elenyészik, midőn a fát befirniszeljük, ha nincs elég világosan s elég sűrűn felrakva. Végül aztán a bútort valami jóféle firniszszel behúzzák s az ilyet nevezik gyontáros bútornak." DOMOKOS Levente Székelykeresztúron dolgozó restaurátor kutatásokat végzett az egykor használt festékanyaggal kapcsolatban, amihez helyi ásványokat, földpátokat használhattak. A másolatban elkészülő bútorokat az ő kutatási eredményeinek felhasználásával tervezzük megvalósítani. JANKÓ János rajzán (19. ábra) és korábbi leírása alapján az első ház sarkos elrendezésű. A konyha felöli falon található a hagyományos cserepes tüzelő. Az utcai falon, a jobb sarokban, mindkét ábrán (19-20. ábra) ágy látható, ami azért érdekes, mert az utcával párhuzamosan került elhelyezésre. Az ágyban 6 párna van 3 sorban két darabjával. JANKÓ János a tüzelő felé haladva egy ládát jelöl. A láda a leírás szerint két fiókos és Segesvárról származik, azzal a megjegyzéssel, hogy a cikk születésének idején (1893) már Kovács Márton helyi mester is készített ilyet. A láda és a tüzelő között egy padládát említ, karja csak az ablak felöli falon van, hogy télen lábat lehessen melengetni a cserepesnél. A láda és a padláda mögött festett falra való deszka van. Az utcai fal mellett karospad és padláda áll, aminek támlája szintén falra való deszka, karja nincs. A padláda három rekeszre osztott, a rekeszek teteje külön nyitható. A leírással szemi í __ -T I 7. rajz. A Karaki-ház berendezése Thoroczkay cikkében ben a rajzon az asztal mögötti sarokban hosszú sarokpad látható. A tüzelővel átellenes sarok az asztal helye, a fiókos asztal talpas lábon áll, elöl összefogóval, vagyis lábtartóval. Az asztal felett a sarokban téka van. A berendezésben hegedűhátú székek is helyet kapnak, az asztal körül és az ágy mellett. Jankó János leírja a falra kerülő tárgyakat is. A sarokban az asztal felett fogasok és tálasok futnak a falon, a fogason bokályok vannak. A nagyobb tálason a csuprok és porzsolok (vagy findsa alakú nagyobb edények) kapnak helyet. A födém és fal szegélyén ott, ahol nincsenek tálasok a rúdravaló szőttes textilek díszítik a falat. A hátsó ház az elsőhöz hasonló, egyszerűbb berendezéssel. A konyhában kemence, vasmacska, serpenyő, villa, szűrőszita, tajtékszedő kalán, vakarókés, kolbásztöltő, laskanyújtó, szita, káposztagyalu, földöntöző, téglázó = vasaló, kisszekrény, tányértartó, fatányér, fakalán, puliczkatörő, sajtár, vizeskanta, óramű hajtású nyárs található. A kamrai tárolásra faszuszikot, korábban: belül kitapasztott sövényszuszikot használtak. 225