Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)
AZ ERDÉLY TÁJEGYSÉG A SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUMBAN - A bemutatandó vidék/néprajzi csoport helye, szerepe Erdély néprajzi képében KISS KITTI-ROMÁN ÁRPÁD: Torockó az Erdély épületegyüttesben -
I. rajz. A telek rajza Thoroczkay szerint ezért a kataszteri adatok mindenképpen jelzik az akkori birtokviszonyokat, az akkori tulajdonosok biztosan szerepelnek benne. Mit jelentett 1905-ben az, hogy Karaki Gergely háza a falu legöregebb háza? Mikor volt Karaki Gergelyé? Ki élhetett benne 1905-ben? Ezeket a kérdéseket további családtörténeti kutatások tisztázhatják. Az Unitárius Közlöny 1912-ben megjelent 2. számában olvasható "löroczkó „aranykönyvéből" című írásban, hogy 1910-ben: „Karácsoni urvacsorához kenyeret és bort adtak Lázár Miklós és neje Karaki Ilona 35 kor. értékben." 3 2 Lázár Miklós és neje Karaki Ilona az 1907 és 1911 közötti kataszteri összeírás szerint a 446-os szelvényszámon bejegyzett ház tulajdonosai voltak. Ugyanott olvasható, hogy az 1910-ben újra öntött és újra szerelt harangok költségei fedezésére kölcsönzött 5000 korona visszafizetéshez járultak a helyben élő atyafiak között Karaki Márton 8 koronával és Karaki István 5 koronával. 3 3 Karaki Márton szerepel az 1907 és 1911 közötti kataszteri birtokíven. Karaki István nem szerepel a kataszterben, csak az 1868-as unitárius egyházi összeírásban jelenik meg Karaki Gergely gyermekei között, így lehetséges, hogy Karaki Márton testvére volt. A kiválasztott vagy tervezett épületek jellemzése, építőanyag, technika, alaprajzi elrendezés szempontjából Az épületválasztás célja Torockó hagyományos, a klasszicizáló, polgárias kőépítészetét megelőző boronafalas építkezés bemutatása, melynek csak néhány emléke áll a mai településen. Az épület rekonstrukcióban kerül felépítésre, a rekonstrukció alapját Karaki Gergely háza adja, amit THOROCZKAY THURINSZKY Pál, 3 4 és FOERK Ernő 35 felméréseiből ismerünk. Bár a két felmérés némi ellentmondást hord magában a hátsó szoba építőanyagának tekintetében, a helyiségkiosztás, az épület részleti jól nyomon követhetőek. Az épület akvarell festménye szerepel MALONYAY Dezső 3 6 A magyar nép művészete II. kötetében, amit Körösfői-Kriesch Aladár festett. A telek leírása Az épület kis előkertes, a kertet virágoskertként használták. FOERK Ernő diákjainak felmérésén az ágyások kiosztását is jelölték. A lakóház a telek bal határára 32. NÉMETH István 1912. 62. 33. NÉMETH István. 1912. 63. 34. THOROCZKAY THURINSZKY Pál 1912.98. 17. kép. 35. FOERK Ernő 2002. 25-26. 36. MALONYAY Dezső 1909. I. tábla. 218