Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)

AZ ERDÉLY TÁJEGYSÉG A SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUMBAN

29. kép. Tyúkól háttérben az árnyékszékkel, Szépkenyerűszentmárton 79. sz. (VASS Erika felvétele, 2010) rukban voltak divatban. Persze azért ezek mellett található a mai igényeknek megfelelő ágy is, mindkét szo­bában egy-egy televízió, a konyhában pedig gáztűzhely is. A háromhelyiséges, nagyméretű házat módos család építhette, erre utal a belmagasság, a pince és a mellék­épületek mérete is. A ház cigánytéglából épült, váltott so­ros deszkafödémmel (a házkeresés közben az is szem­pont volt, hogy ne stukatúrozott síkmennyezet legyen). A ház elöl csonka kontyolt nyeregtetővel rendelkezik, a fedés anyaga cserép, ami az építés során, az 1930-as évek elején került fel. A két oldalon elhelyezkedő faoszlopos, mellvédes, fűrészelt deszka díszítéssel és könyöklő ge­rendával ellátott tornáca a középső helyiség előtt portikuszos bővítést kapott. A házaspár saját szükségletre baromfit nevel, a vete­ményeskertben pedig zöldségeket, de jelentősebb gaz­dálkodásba nem fogtak. A szemléletváltozást mutatja az is, hogy az udvaron nagyméretű cserépfazékba, illetve egykori dagasztóteknőbe ültettek virágokat, amik fokoz­zák számukra az esztétikai élményt. Az új típusú pajtás csűrben ugyan még megvannak a gabonatárolásra hasz­nált szuszékok, de már nem használják őket, állataik sincsenek, viszont a csűrnek az egykor juhok számára kialakított bővítését a férj műhelyként használja, és itt áll az egyik hűtő is. Mindezeket figyelembe véve az Erdély épületegyüttes mezőségi portáján az 1940-es éveket szeretnénk bemu­28. KESZEG Vilmos 1996a.; 1996b.; 1997.; 1998.; 1999.; 2010. 29. VARGA Sándor 201 la. 30. kép. A nyári konyha részlete, Szépkenyerűszentmárton 79. sz. (VASS Erika felvétele, 2010) tatni. A kolozsvári szabadtéri gyűjteményben álló mezőségi (gyekei) porta a 19. század végi állapotokat tük­rözi: a kéthelyiséges lakóépület mellett a jármos csűr és kisebb ólak kapnak helyet. Mi is egy baromudvaros telket szeretnénk bemutatni abban az átmeneti időszakban, ami­kor a telken szabálytalanul elhelyezkedő épületek között még állt a jármos csűr (ezt csak rekonstrukcióban tudjuk megoldani, de a Mezőségre jellemző táncház helyszíne­ként mindenképpen szükségünk van egy ilyen nagyméretű építményre a telken), de már felépítették az új, istállóval egybeépített, gabona tárolására is szolgáló gazdasági épü­letet. Emellett a telken a szárnyasoknak, disznóknak, ju­hoknak kisebb ólakat is elhelyezünk. Szeretnénk megjele­níteni egy alápincézett, zsilipéit deszkafalú kamrát és ter­mészetesen egy kéthelyiséges lakóházat is. A múzeumi bemutatás során nemcsak az építészet és a lakáskultúra fő jellemvonásait akarjuk a látogatók elé tárni, hanem a népszokásokat, hiedelmeket, a Mezőség méltán híres népzene- és néptánc kultúráját, amit az eddigi mezőségi kutatások lehetővé is tesznek számunk­ra. Ezek egyik lényeges eleme a magyar és román anyagok kölcsönhatása, amiről a tanulmány elején is írtunk. Az utóbbi időben elsősorban KESZEG Vilmosnak köszönhetően kiterjedt a mezőségi hiedelemvilág (példá­ul mitikus lények, jóslások, a pópa alakja) és a népi kultúra írott szövegeinek (például paraszti levelek) vizsgálata. 2 8 A jármos csűrben VARGA Sándor kutatásai alapján 2' a 192

Next

/
Oldalképek
Tartalom