Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)
BATÁRI ZSUZSANNA: Az észak-magyarországi falu tájegység története
14. kép. A kisgömöri kápolna az eredeti helyszínen (BATÁRI Zsuzsanna felvétele, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum tulajdona, 2006) megfelelően az észak-magyarországi falu tájegység szakrális kisemlékeivel szerettünk volna reprezentatívan illeszkedni a Szabadtéri Néprajzi Múzeum eddigi tájegységei által bemutatott szakrális képhez, valamint az északmagyarországi terület felekezeteihez és jellemző kisemlékeihez. Az Észak-magyarországi falu tájegység eredeti koncepciójában nem szerepelt szakrális kisemlék. 7 6 A BARABÁS Jenő-SZOLNOKY Lajos által írt tudományos tervvázlatban leírt bemutatandó régiók építményei között nem olvashatunk szakrális kisemlékről, ekkor még a teljes múzeumi koncepciót kiegészítő, 2-es számmal ellátott 'szórt egység' nevezetű részbe szántak szakrális objektumot négy szobor formájában: Szent Vendel, Szent Donát, Szent Flórián és Szent Orbán. A 26. oldalon szereplő összesítő táblázat - szintén az egész Múzeum területére vonatkozóan - feltüntet az egyéb kategóriában több templomot és kápolnát, egy kálváriát, egy útszéli keresztet és újfent a már említett védőszentek szobrait. 77 A szakrális elemek közül 1969 környékén egyedül egy templom lehetőségét fontolgatták, mégpedig a bükkszenterzsébeti katolikus templom szabadtéri bemutatását. 7 8 A tájegységi koncepció további fejlesztése kapcsán felmerült az igénye annak, hogy a tájegységben helyet kapjon egy útmenti feszület is. Ennek nyomát úti jelentések, kéziratos feljegyzések és tudományos tervtanácsok emlékeztetői őrzik. A felmerülő út menti feszület származási helyeként ezekben a dokumentumokban több helység neve is meg van jelölve: így Maconka (Nógrád megye), Etes (Nógrád megye) és Egerszalók (Heves megye) is. A maconkai feszület egy temetői, gazdagon faragott fakereszt bádogkorpusszal, az etesi feszület szintén egy díszes, faragott fakereszt bádogkorpusszal. Az egerszalóki feszületről, illetve a többi keresztről is másolat készült volna. Ennek egyik oka, hogy Pálos Frigyes piarista atya lett a megyék egyházi műemlékeinek felügyelője, és ragaszkodott hozzá, hogy semmilyen egyházi emlék ne legyen elmozdítva. 7 9 Eddig nem tisztázott okokból a feszületek kimaradtak a koncepciók további változataiból, az 1986-os épületjegyzékben kizárólag egy szakrális objektum szerepel: a debercsényi harangláb, 1/8as pozíciószámon. 8 0 FLÓRIÁN Mária a debercsényi haranglábról szóló cikkének bevezető soraiban leírja, miért hiányoztak korábban a jelentősebb szakrális építmények a tájegységből. „... az épület-kiválasztás idején a fenti megyékben /Nógrád és Heves/ a múzeumi bemutatásra érdemes műemlékek már a helyszínen védettek voltak. " 8I Hogy a harangláb mégis a tájegységbe került, az a véletlennek köszönhető. A helyszínen lévő, műemlék jellegű építmény, amelynek legkorábbi írásos említése az első harangjának felszentelése I 757-ből 8 2, ugyanis romlásnak indult, és sem a falu lakói, sem az Országos Műemléki Felügyelőség nem vállalta a rendbehozatalát. 8 3 Ebben az esetben a Múzeumba való áttelepítés tulajdonképpen az építmény egyetlen lehetősége volt a megmenekülésre. A kétszintes, egylégterű harangházból álló, kőfalú és gerendavázas-deszkafalú, újraépítésekor zsindelyes tetőfedésű, rekonstruált gömbdíszes haranglábat eredeti helyének megfelelően a Múzeumban is egy félutcás településformában helyeztük el, a beépítetlen oldalon, az utca elején, a hadas telek épületeivel szemben. A debercsényi haranglábon kívül a tájegységbe azonban további bővítéseket is terveztünk ROMÁN Árpád tájegységfelelős mérnökkel, hogy színesítsük az építmények sorát, a bemutatott típusokat és felekezeteket. Ennek érdekében koncentrált terepmunkát végeztünk egy előzetes koncepciót követve. Megindult egy palóc kiskápolna és egy útmenti feszület keresése a területen, utóbbi felekezetre és szerkezetre való tekintet nélkül. A kiskápolna koncepcióba emelése (korábban szintén voltak tervek egy őrhalmi kápolna bemutatására, de ennek írásos nyoma nem maradt 8 4) 76. Jelen dolgozatban a szakrális kisemlék kifejezés alatt értem az összes szakrális kisépítményt (útszéli feszület, templom, kálvária, szentek szobrai, szoborfülkék stb.), a továbbiakban az egyes kisemlékeknél a néprajztudomány által jelenleg elfogadott terminológiát használom. 77. BARABÁS Jenő-SZOLNOKY Lajos. é.n. 330-332. és 345. 78. SZNM MNÉA 337/1/4 és 6-7. 79. FLÓRIÁN Mária szíves közlése, 2008. 80. BALOGH Ilona felosztása szerint ez az észak-magyarországi haranglábak második típusába tartozik: nem az erkélyes, magas fatornyok csoportjába, hanem alacsonyabb, zömök kialakítású, közepes sisakmagasságú tornyok közé.; FLÓRIÁN Mária 1987. 109. 81. FLÓRIÁN Mária 1987. 103. 82. FLÓRIÁN Mária 1987. 103. História Domus. 83. FLÓRIÁN Mária 1987. 103. 18
