Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)
AZ ERDÉLY TÁJEGYSÉG A SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUMBAN
14. kép. Szobabelső csikótűzhellyel, Noszoly 154. sz. (VASS Erika felvétele, 2010) 1940-es évek első felében leventeképzőbe is járt, ott is sok magyar szót tanult meg. A családnak csak két hold földje volt, azon kukoricát, búzát, lucernát termesztettek. A megélhetést a földbirtokosoknál lévő földműves munka, később a kollektív jelentette. Szőlőjük nem volt, ünnepekre az egyik szomszédtól vettek bort. Tízen voltak testvérek (ő volt a legkisebb), a szülőkkel együtt tizenketten laktak ebben a I 3 nm-es szobában. Édesanyja Bődből származott, leendő férjével Kékesen, egy tavaszi vásár alkalmával rendezett táncmulatságon ismerkedett meg. Édesanyja ládával, bútorokkal, ruhákkal, párnákkal érkezett az akkori szokásnak megfelelően. A láda még a pitvarban, a kemence mellett áll. A testvérek közül a szülői házban a nőtlen férfi és egy hajadon leánytestvére maradtak, a szobában lévő kanapét lánytestvére az 1940-es évek elején vásárolta. Télen a ház közepében, az asztal helyére állították fel a szövőszéket. A házban lévő textíliák nagy részét az itt maradt, 1920-ban született lánytestvére készítette, főleg az 1940-es években. Ennyi ember számára nem jutott mindenkinek külön ágy, ezért egy ágyban többen aludtak, illetve volt, aki a ló27. KÓS Károly 2000 II. 73. cán helyezkedett el, de olyanok is akadtak, akik egyszerűen a földre letett szalmazsákokon aludtak. Nyári időszakban előfordult, hogy a tornácon szalmazsákon vagy a pajta padlásán, ahol a szénát tárolták, aludtak néhányan. A férfi elmondása alapján ez a KOS Károly által verempajtának 2 7 hívott építmények közé tartozhatott, de a nádfedelű, földfalú épületet már elbontották, így az pontosan nem rekonstruálható. A helyszűke miatt vetett ágyuk nem volt, csak ünnepekkor, például húsvétkor vetették fel az egyik ágyat, a három-négy rend párna között szőttesek és csipkével díszítettek is voltak. Mivel tisztaszoba nem volt, itt ravatalozták fel a halottat. A lakodalomnak az időjárástól függően vagy ebben a szobában, vagy az udvaron volt a helye. Karácsonykor egy fenyőfaágat akasztottak a gerendán lévő szögre, és színes papírokat, csokoládét tettek rá. A ruhák tárolására a szobai kanapé és a pitvarbéli láda szolgált, ez utóbbiban találhatók a nővére készítette kézimunkák is. A kanalakat és villákat a váltott soros deszkafödém két gerendája közötti lécen helyezték el. Nyáron a pitvarbeli kemence főzőlapján főztek, télen pedig bent a szobai takaréktűzhelyen. A kemencét kenyér- és málésütésre, továbbá töltött káposzta és 179
