Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)

AZ ERDÉLY TÁJEGYSÉG A SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUMBAN

« , _ _ ^SjftSSP*tS J 3 ^fesfe^ m > wj£í 3. kép. Román család gabonása, Gyulatelke (VASS Erika felvétele, 2006) hogy - dacára a nyelvi különbségeknek és különböző egyházakhoz való tartozásnak, valamint annak, hogy mindenik etnikum rendelkezik a maga sajátosságaival, és hogy az újabb kor egyes történeti eseményei, külső-felső uszítások több ízben is szembeállították egymással a nemzetiségeket - a közös szülőföldön, sokszázados sorsközösségben osztozva, együttélve, a népi kultúra széles területein mélyreható interetnikus kapcsolatok, kölcsönhatások jelei mutatkoznak... a szoros egymás mellett és együttélés mélyreható kapcsolatokat teremtett. Igy pl. ugyanazon mester egyaránt készített »magyaros« és »romános« kivitelezésű termékeket, az öltözet terén pedig hovatovább már csak fáziskülönbséget találunk a románok és magyarok viseletében."' KOS Károly megállapítása érvényes az építészetre is, a falvakban élő magyarok és románok nemzetiségüktől függetlenül hasonló alapanyagokkal, módszerekkel építkeztek, eltérés inkább csak az anyagiak függvényében alakult ki, illetve a lakberendezésben a vallási különbségek szembetűnőek: az ortodox és görög katolikus románok otthonaiban gyakoriak a szentképek, míg a református magyarok otthonai puritánabbak, ezekben elsődlegesen családi fényképek, református naptárak díszítik a falakat. Gyulatelkén egy román család gabonásán az oromzatba fűrészelt kereszt is jelezte a tulajdonosok felekezetét. A bútorokat magyarok és románok is ugyanannál a személynél rendelték meg, vagy ugyanabban a vásárban vették, nem volt köztük különbség. A magyar identitás a nemzeti színek használatában fejeződött ki, amit magyar 4. kép. Román férfi otthonának részlete szentképekkel, Noszoly 154. sz. (VASS Erika felvétele, 2010) p»y «kjfci JLT HOL HIT OTT SZERETET. %\ 1 J? HOL HIT OTT SZERETET. V* $? HOL SZERETET OTT BÉKÉIN® *3%HOL BÉKE. OTT RLDR8. HOL RLDRS. OTT HSTEH I^HOL 3STEN,*!% SÜTÖTT SZÜKSÉG, NINCSEN, » \ DEZMÉRB'"'. ÍRÉN, ^MtZÉ 5. kép. 1963-ban készített házi áldás. Magyarpalatka (DEIM Péter felvétele, 201 I) és román adatközlőink is megemlítettek. A házak színét tekintve a románoknál egyöntetűen a kék szín dominált, a magyarok körében adatközlőink elmondása szerint népszerű volt a fehér, kékből pedig a világos, fehérrel kevert kék szín (mi többségében ilyeneket találtunk), míg a románoké általában sötétebb kék volt. Egy buzai asszony egyszer megpróbálkozott kék színű házának zöld színűre meszelésével, de az nagyon elütött a megszokottól: „olyan csúnya volt a házam, hogy le is meszeltük." A zöld szín inkább a szőttesek készítésekor került előtérbe a magyarok körében. A minták hasonlóak voltak a románoknál is, csak a zöld és piros szín használatában volt a 9. KOS Károly 2000 I. 18-19. 170