Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)
BATÁRI ZSUZSANNA: Az észak-magyarországi falu tájegység története
ugyanerről a portáról származó istálló (kőfalú, istálló szín alaprajzú), egy kijelölendő csűr (ekkorra tervezett kiválasztási hely Telkibánya, a típus: boronafalú, kétfiókos, zsúpfedéses, ún. lippentős csűr), egy disznóól (Mogyoróskáról, zsilipéit falú, zsindellyel fedett), illetve egy kijelölendő kút - egy komlóskai rovott kávájú gémeskút. A negyedik telken az abaúji kőépítkezést tervezték bemutatni. Ehhez egy perkupái lakóház szolgáltatta volna a példát (pont ugyanaz, amelyet később, 2006 során a koncepcióba emeltünk), illetve egy csűr, amelyet Árkáról szerettek volna áttelepíteni: a csűr kőfalú, zsúpfedésű, kétfiókos, ellipszis alakú típus. 4 1 Egy következő, datálás nélküli dokumentum a filkeházi telken már felsorolta a gyümölcsaszalót, amit rekonstrukcióban szándékoztak kialakítani. A szénatartóval kapcsolatban meghatározták azt, hogy Kovácsvágásról származzon (szegényparaszti), ez az építmény viszont zsilipéit falú volt. Ugyanezen a telken az eddig kijelölendőnek titulált disznóólat Füzéren találták meg (szegényparaszti). Ekkor az erdőhorváti telekre tervezett csűr származási helye Mogyoróska, a nyíri telekre kijelölendő csűr és disznóól pedig szintén Nyíriből lett volna. 4 2 A következő dokumentációban - szintén datálás nélküli - a perkupái telek lakóházánál a meghatározott, bemutatandó társadalmi szint a módos paraszti, kisnemesi volt, a csűr szintén módos paraszti tulajdonban lévő, kőfalú, kétfiókos építmény kellett, hogy legyen; a többi telek építménye pedig a fentiekkel azonos volt. A gyümölcsaszalóhoz készített rekonstrukcióhoz szükséges kutatást Komlóskán, Pusztafalun kellett elvégezni. A Nyíriből származó épületek a szegényparasztinál módosabb, illetve középparaszti szintet képviseltek. Az erdőhorváti épületek mindegyike középparaszti szintű gazdaság tartozéka volt. 4 3 Egy 1970. július 30-án tartott megbeszélés emlékeztetőjéből készített kivonat a következő szövegrészletet tartalmazza; „A Szabadtéri Néprajzi Múzeum koncepciójának felülvizsgálata után a végleges telepítési terv elkészítésénél jelentkező újabb szempontok szerint az eddig Palócfóldnek és Abaúj-Zemplénnek nevezett tájegységek összevonására került sor Észak-Magyarország néven. A két tájegység hasonló történeti - társadalmi hátterű és telepítésű, falvainak paraszti épületei helyileg közelebb kerülnek egymáshoz, és az épületek egyeztetésével lehetővé válik az ismétlések elkerülése." A megváltozott terepviszonyok ellenére az Abaúj-Zemplén tájegység telepítési terve megmaradt. Az épületek szalagtelkekre kerülnek, ezeket keresztállású csűrök határolják. Az eddigiekhez képest egyetlen változás, hogy az utcasorra eredetileg merőlegesen álló perkupái lakóház mégis az utcasorba illeszkedjék. Ekkor már a perkupái lakóház mellé az arkai csűr helyére másik kijelölését tervezték. 4 4 Szintén dátu8. kép. A perkupái lakóház az eredeti helyén (BALASSA M. Iván felvétele, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum tulajdona, MNÉA-F: 6157. 1970) mozás nélküli dokumentum tudósít egy újabb változatról a perkupái telek csűrjével kapcsolatban: mégpedig Martonyi községből, ám ennek a szerkezete gerendavázas, sövénnyel befont, tehát nem az eddigiek alapján kialakított koncepciót követi. 4 5 Egy 1976. február 23-án szövegezett összefoglalásban az első telken az Erdőhorváti, Kassai úti épület szerepel, ennek utcai homlokzata rekonstrukció; az épület már 1974-ben is eladó volt. A perkupái lakóházat 1973. február 13-án kiemelték a koncepcióból azzal az indoklással, hogy 3 I méteres hosszával nem fér rá a telekre. A telekre ehhez mérten szintén újabb épületre lett szükség, a martonyi csűr helyére egy kőfalú csűrt javasol a tájegységfelelős BALASSA M. Iván. A főnyi csűr az 1974es kiválasztás idején is rossz állapotban volt, így már ekkor felmerült a másolat építésének lehetősége. Az épületállomány többi része, a filkeházi, nyíri és erdőhorváti telek változatlan. 4 6 Az 1987-ben megjelentetett Szabadtéri Néprajzi Múzeumok Magyarországon című kötetben az északkeletmagyarországi tájegység koncepciójában a szalagtelkeken lévő építmények megegyeznek az 1976-os összefoglaló épületeivel. A koncepció lényege, hogy az épületek az egykori Abaúj és Zemplén megyékből származnak (eredetileg a tokaj-hegyaljai mezővárosok, nyugatról a Sajó és a Bódva lett volna a terület határa). A belső használatra kiadott, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Épületjegyzéke 1986 4 7 füzetben az erdőhorváti (Kassai út) teleknél jelölték, hogy egy csűr kiválasztása 41. SZNM MNEA-F 337/3/2-3. 42. SZNM MNÉA-F 337/3/6 43. SZNM MNÉA-F 337/3/7-21. 44. SZNM MNÉA-F 337/3/27. 45. SZNM MNÉA-F 337/5/179-180. 46. SZNM MNÉA-F 337/5/226-230. 47. BALASSA M. Iván. Az adatok 1986. június I-i állapotnak felelnek meg. 12
