Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)
BATÁRI ZSUZSANNA: Az észak-magyarországi falu tájegység története
5. kép. A karancskeszi lakóház az eredeti helyszínen (KECSKÉS Péter felvétele, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum tulajdona, MNÉA-F: 1585.) 6. kép. A novaji lakóház az eredeti helyén (a Szabadtéri Néprajzi Múzeum tulajdona, MNÉA-F: 4294.) ták. Az 1970. július 30-i állapot szerint a tájegységbe fa falazatú lakóházak mellett istállót (Karancskeszi), kutat (Szögliget), kerítést (Szögliget vagy Domaháza) terveztek, 3 0 majd az 1975. január I -jei állapot szerint a favázas karancskeszi istálló, a favázas, zsilipéit deszka falkitöltésű karancsberényi pajta 3 1 és a favázas karancsberényi disznóól is szerepel a tájegység hadas telkén. 3 2 A karancsberényi pajta bontott objektumként, míg a karancskeszi istálló rekonstrukcióként épült meg. Ezt a sort egészítette ki a karancskeszi kamra, 3 3 amit a későbbiekben le kellett cserélni, mert nem volt megfelelő szerkezetileg. Ebből az következett, hogy a centrális palóc területen 3 4 favázas szerkezetű kamraépületet 3 5 kellett kutatni - ez pedig az épületállomány gyors cserélődésének következtében manapság nehéz feladatnak bizonyult. Végül az eredeti településen, Karancskeszin találtuk meg a hiányzó kamrát, amelyet - mivel nem adták el - felmérések alapján másolatként építettünk fel a tájegységben. Fontos szempont volt a kutatáskor az épület szerkezete, hiszen favázas, zsilipéit deszkafalú építményt kerestünk, és ez tovább nehezítette az épületkiválasztás folyamatát, szűkítette a lehetőségeket. Változott még egy kisebb építmény a telken, ugyanis a karancsberényi disznóól helyett egy Diósjenőn megtalált, megvásárolt és lebontott hidasólat építettünk fel, mivel az a karancsberényi disznóólnál szerkezetében minőségileg jobb és a lakóházakhoz párosítható volt. A novaji telek épületállományát tekintve összességében elmondható, hogy nem történt komoly változás a Múzeum alapítását követő évtizedekben. A novaji kő falazatú, felvert zsúptetős lakóházat egy kőistálló és egy siroki, kőből épült disznóól egészíti ki a telken. A kisnemesi telek és épület bemutatásának igénye viszonylag későn merült fel. Eleinte a bükki telek volt az I. tájegység negyedik portája, 3 6 és ez egészen 1983-ig követhető a különböző dokumentumokon. 3 7 A Szabadtéri néprajzi múzeumok Magyarországon című kötetben még mindig nem szerepel kisnemesi épület. 3 8 A belső használatra kiadott, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Epületjegyzéke 1986 3 9 című füzetben már az összevont tájegység szerepel. Nemcsak ez a változás az eddigiekhez képest. A korábban észak-magyarországi tájegységi részhez tartozó negyedik telken már nem a bükkaranyosi lakóház található - az épület ekkor már a Közép-Tiszavidék tájegység része, a telkéről lebontott istállóval együtt külön egységet képez. Az Észak-Magyarország elnevezésű tájegységben a negyedik telekre kiválasztandónak jeleztek egy lakóházat Gömör megyéből. A telekre tervezték még a tornaszentandrási gabonást és a csobádi olajütőt is. Bár korábban voltak javaslatok bizonyos épületek megvásárlására, 2004-ig nem került sor egyetlen épületbontásra sem. Mivel a Szabadtéri Néprajzi Múzeum gyűjtőköre 1998-tól a Kárpát-medence magyarok lakta területeire is kiterjedt, lehetőség nyílt rá, hogy ROMÁN Árpád mérnökkel a mai Szlovákia területére eső, zömében magyarlakta történeti Gömör és Kishont megye területén folytassunk kutatásokat. A kiválasztáshoz táblázatba rendezve külön szempontrendszert állítottunk fel, melyben szerepeltek a kívánt épület építészeti jellemzői és alaprajza (téglafal, cserépfedés, másfél traktus, tornác, esetlegesen Lalaprajz - erről kiderült, hogy viszonylag késői jelenség, a 19. század gazdasági konjunktúrájának és a polgárosodásnak köszönhetően 4 0), de ami még fonto30. SZNM MNÉA-E 337/1/25-44. „A telepítési terv és az épületkiválasztás az 1970. július 30-án véglegesített formában készült." 31. Néprajzi újraépítési javaslat: FLÓRIÁN Mária 1986b. 32. SZNM MNÉA-E 337/1/54-55. 33. BÁLINT János-TOMPA Zoltán-KECSKÉS Péter-RUSZTHY Zsolt 1991. 34. PALÁDI-KOVÁCS Attila 2005. 430. 35. Vb. SELMECZI-KOVÁCS Attila 1987. I I 1-122. 36. SZNM MNÉA-E 337/1/25-44. „A telepítési terv és az épületkiválasztás az 1970. július 30-án véglegesített formában készült." 37. SZNM MNÉA-E 337/1/52-53. SZNM MNÉA 337/1/54-55. 38. KURUCZ Albert-BALASSA M. Iván-KECSKÉS Péter 1987. 39. BALASSA M. Iván. Az adatok 1986. június I -i állapotnak felelnek meg. 40. ZENTAI Tünde 1997. 146. 10
