Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)
KOVÁCS ZSUZSANNA: A típusbútorok használata Zala megyében a 20. században - Egy terepmunka tapasztalatai - ARANYOS SÁNDOR: „Ha kigyúlnak a színes fények". Modernizáció és lakáskultúra a Tiszazugban
A lakásegységek száma 685 1 szobás 410 2 szobás 211 3 és több 58 Lakószoba nélküli 2 Vízvezetékkel ellátott lakások 288 Villanyvezetékkel ellátott lakások 521 A szobák padozata Meleg 697 A szobák padozata Hideg 26 A szobák padozata Vertföldes 294 Vertföldes padozatú konyhák 109 Vertföldes padozatú lakások 229 5. táblázat. A lakások nagysága, felszereltsége és padozata, az 1960-as népszámlálási adatok alapján. Martfűn állandó növelése állt, hiszen Martfű csak így volt képes népességét megtartani (5. táblázat). Az első generációs ipari munkások, gyárbeli munkahelyük mellett jelentős tőkére tettek szert a háztájiban tartott állatok értékesítéséből. A második gazdaság erősödése következtében történő anyagi növekedés, a településrészek ellátottságának különbségei, az Ofalu lakosságát a fogyasztás fokozatos emelésére ösztönözték, természetesen a növekvő szükségletek, az individualizáció is óriási hatást gyakoroltak. 6 5 Térhasználat és eszközkészlet A lakóházak berendezésében, az előző házakból hozott tárolóeszközök és a garnitúra bútorok mellett (28. kép, 29. kép), egyre nagyobb szerephez jutnak az egyszemélyes heverők, kihúzható rekamiék. Elterjedésükben nagy jelentőséggel bírtak a település kultúrházában megrendezett, a szocialista bútoripar termékeit népszerűsítő kiállítások. A házak alapszerkezetének átalakítása előtt, az utódok a konyhában vagy a lakószobában töltötték az éjszakát. Az előbbi esetben, az egyszemélyes ágyak elégítették ki a gyermekek rekreációs igényeit. A hálószoba csak az átalakításokat követően vált a szülők magánszférájává. Ezeket hálószoba garnitúrával rendezték be a centrális elrendezésnek megfelelően, 6 6 (30. kép) és egy további fekvőhellyel bővítették a helyiséget. A felmért háztartásokban ez általában a bejárati ajtótól jobbra lévő fal mentén, vagy a páros ágy végében helyezkedett el, a ruhásszekrények pedig az ággyal szemközti falon foglaltak helyet. A fal és a tárolóeszközök közötti felületre akasztották a házilag készült rádiópolcot. 28. kép. A ház utcafrontra eső szobájában elhelyezkedő hálószoba-garnitúra ruhásszekrényei, az ágyakkal szemben 29. kép. A garnitúra bútor részét alkotó toalett tükör, a hálószobában 30. kép. A hálószoba centrikus elrendezése 65. „Ez a településrész, ami máshol jóval elmaradottabban működött, annyira közel volt ez a modern világ hozzá, hogy itt az itteni lakosság, arra spórolt, hogy a falu is azt csinálja mint a bentiek. Csak mi a két kezi munkákat is hozzáadtuk. Magunk építettük a járdát, tehát adta a város az anyagot, az emberek összefogtak. lett járda. Vezették a vizet, jöttek árkot ásni. Akartuk! Nem volt olyan, hogy ott dógozunk a műhelybe, ketten egymás mellett, ő bent lakott a városba, ö tévét nézett, én meg itt lakok a faluba, és nem tudok tévét nézni." Szóbeli közlés alapján. Martfű, 2010. október. 66 az a rész a konyha. Itt volt egy sparhelt, itt volt egy kamraajtó, Itt volt egy konyhaszekrény, itt volt egy ágy, itt meg a konyhaasztal a székekkel. [...] Ott volt az ablak, akkor itt volt a páros ágy így véggel, itt volt a kamence mellette egy szekrény, igen itt meg az asztal. [...] ...ez a hálószoba." Szóbeli közlés alapján. Martfű, 2010. október. 103
