Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 24. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)
ZSANDA ZSOLT: Lakóépületek, gazdasági épületek, épületszerkezetek
Zsanda Zsolt LAKÓÉPÜLETEK, GAZDASÁGI ÉPÜLETEK, ÉPÜLETSZERKEZETEK A falu hagyományos építési módú házainak első átfogó leírását VARGHA László 1968-as tanulmányában találjuk: A község lakóházai és gazdasági épületei, korábban általában a 19. század közepéig, az északi magyar - a palóc háztípushoz tartoztak. A 19. század folyamán, az Alföld felé nyitott völgyeken át az alföldi magyar - a középmagyar - háztípus elemei, sajátosságai hatottak, s terjedtek el. Az alföldi hatás részben a tüzelőberendezések változásával is járt, részben szerkezeti és formai megoldások kapcsolataira mutat. A I 9. század 60-as éveitől kezdődően, az első világháború kezdetéig, egy jelentősebb gazdasági fellendülés következtében nagyobb méretű és gazdag homlokzati kialakítással jó arányú és művészi igényű lakóházak egész sora épült. A későbarokkos, klasszicizáló homlokzatok, oromfalak, részleteik alapján a Gömör megyei és Borsod megye északi területén, főleg a Boldva és Sajó völgyére jellemző falusi kézművesek munkáira, kapcsolataira utalnak. Településtörténeti és gazdaságtörténeti szempontból egyaránt jelentősek a nagyméterű pajták-csűrök. Részben fagerenda-vázas, korábban paticsfalas, majd deszkaborítással épült, újabban kőfalas, nagyméretű gazdasági épületek, sajátos és jellemző faluképi együttest alkotnak. Hasonlóan értékesek még a réteken álló, s ugyancsak fagerenda-vázas, deszkaborítású szénapajták csoportjai, amelyeknek tájképi jelentősége meghatározó. A tanulmány közli néhány példaképpen kiragadott épület felmérési rajzát, de szélesebb körű épület felmérések csak az 1993-1995 közötti felmérő táborok során történtek. A felmérések a Jósvafő Baráti Köre civil szervezet kezdeményezésére kezdődtek meg az Ybl Miklós Műszaki Főiskola és az Országos Műemlékvédelmi 54. kép. A pajtasor első csűrje Hivatal közreműködésével. A táborok szervezésének céljai közt szerepelt a fennmaradt népi építészeti értékek műszaki dokumentációban történő rögzítésén túl, mind a diákok, mind pedig a helyben lakók figyelmének felhívása ezekre az értékekre. A dokumentáció alapjául szolgált az 1999-ben történt műemléki jelentőségű terület kialakításának. A felméréseket 3-4 fős diákcsoportok készítették. A manuálékat a csoportok külön-külön dolgozták fel iskolai feladatként. Ebből ered az, hogy az egyes épületek dokumentációi részletezettségükben, és rajztechnikailag nem mutatnak teljesen egységes képet. (Csakúgy, mint a tulajdonosuk által épített, a helyi építési szokások jegyeit viselő, de egyéni ízeket is hordozó népi lakóházak.) A három évig folyó felmérési munkákban részt vettek: Balázs Sándorné, Baranyai Zoltán, Bereznyai Hajnalka, Bernáth Adrienn, Berta József, Bubori Gábor, Dobosy Gábor, Hernyák László, Hornyák Anett, Horváth Emese, Járomi Irén, Kaparczián Ákos, Kiss Gyula, Korodi Zsolt, Madarász Klára, Laczikó Károly, Madzin Attila, Mádi Norbert, Molnár János, Perényi László, Rajnai Katalin, Reischl Zsófia, Reitter Olimpia, Schmölcz Gabriella, Sohajda Ferenc, Sztranyák György, Tóth András, Városi Ágnes A korrektorok: Dr. Varga Lajosné és Zsanda Zsolt voltak. Munkájuk eredményeképpen 33 porta került dokumentálásra. Ady Endre utca Az utca a Jósva patak éles kanyarulatával szigetszerűen körülzárt területet tárja fel. Az ingatlanok részben egyházi tulajdonúak. Itt található a református parókia épülete is. 55. kép. A csűr Petőfi S. utcai homlokzata 45