Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 24. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

DÉNES GYÖRGY: Jósvafő temploma

Dénes György JÓSVAFŐ TEMPLOMA Jósvafő mai, református temploma első pillantásra a községnek látszólag egyszerű, szerény épülete, de ha figyelemmel fordulunk hozzá, megszólal, és kiderül, hogy a településnek valójában értékes és sokatmondó látványossága. Szakértői megítélés szerint a templom, kerítőfalával és különálló tornyával egyike Borsod-AbaújZemplén megye legjelentősebb műemléki együttesének.

1 Célszerű előbb áttekinteni a településsel és templomának építésével kapcsolatos hiteles történelmi tényeket, középkori okleveles adatokat, újkori eseményeket és régi iratokat, feljegyzéseket, majd ezek ismeretében felkeresni és körültekintően, figyelmesen megszemlélni az épületegyüttest, különösen a templom épületének minden elemét. E két munka eredményeinek összeillesztése adhat hiteles képet Jósvafő műemlék-templomának múltjáról és jelenéről. A templom építéstörténete 1272-ben Teresztenye birtok királyi adománylevelének határjárásában a szomszédos jósvafői határszakaszon csak aJósva-patak neve szerepel, települést nem említ ott az oklevél.

2 1295-ben, Noak (Imola) falu adásvételi szerződésének határjárása végighalad a Kecsű-patak-nak a Jósvába torkollásától a Kajta-patak torkolatáig, a Jósvapatak-nak azon szakasza mentén, ahol ma Jósvafő község áll, de ott nemhogy falut, de még egyetlen kunyhót sem említ az oklevél. Jósvafő település, ezek szerint, a 13. század végén még nem létezett.

3 A Jósva-völgy, amely addig a tornai királyi erdőuradalom részét képezte, minden bizonnyal a III. András királlyal kötött birtokcsere megállapodás alapján - nyilván az említett noaki határjárást kevéssel 122. kép. A középkori kőfallal kerített református templom keleti homlokzata madártávlatból 1. VARGHA László 1985.85. 2. DL 76 193; ZO. 1.32.: DÉNES György 1998. I. 3. F VII/5. 527-529.; DÉNES György 2007. 7-8. 81