Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 24. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)
† SABJÁN TIBOR: Jósvafő legrészletesebben megkutatott épülete: a Kúria
Sabján Tibor JÓSVAFŐ LEGRÉSZLETESEBBEN MEGKUTATOTT ÉPÜLETE: A KÚRIA* Jósvafő egyik legkülönösebb épülete - hajdani lakóháza - jelenleg a Nemzeti Park Oktatási Központjának ad otthont. A „Kúriának" vagy „Kastélynak" nevezett épület helyreállítása előtt - az Aggteleki Nemzeti Park megbízásából SABJÁN Tibor 1990 januárjában „A jósvafői Táncsics utcában álló ún. „KASTELY"-épület építészettörténeti vizsgálata" címmel tanulmányt készített, amelyből az alábbiakban közreadunk néhány részletet: A lakóház története Az épületet a múlt század második felében és a századfordulón Császár Károly csendbiztos tulajdonában volt. Néprajzi gyűjtéssel és falkutatásokkal az épületnek négy fontosabb időbeli periódusa vázolható fel: / 8. századi állapot Az épület 18. századi magja egy szoba-konyha-kamra alaprajzú, kőfalú lakóház volt. Szobája a jelenlegi alaprajz harmadik szobája volt, konyhája valószínűleg a jelenlegi helyén állt. Harmadik helyisége kamra lehetett. Az épület tornác nélküli volt, dongaboltozatos pincéjének bejárata a szobai fal alól nyílt. / 9. századi állapot A 19. század közepén jelentősen átépítik. Első részét két szobával toldják meg, oldalához tornácot építenek, pincéjét a tornác külső faláig bővítik ki. Az átépítés során a falakat megemelik, új födémeket és egységes fedélszéket készítenek. Ekkor építették fel a konyha ma ismert szabadkéményét, amelynek közepe alá szögletes formájú, téglaboltozatos tűzterű kemencét állítanak. Az istállót valószínűleg a 20. század második felében építették a ház végéhez. Ekkor oszthatták a kamrát is két részre, átjárást biztosítva az istállóba. 20. század eleji állapot A 20. század elején a lakóházat a Deli testvérek vásárolják meg, azt megosztva lakják. Az első kisszobából amely korábban csendbiztosi szoba lehetett - konyhát csinálnak. A mellette lévő szobát nem fűtik. A harmadik szobában lebontják a zöld táblás kályhát, helyére csikósparherdet állítanak. A konyha mögötti kamrát szobává alakítják, a válaszfalat lebontják, az ablakot megnagyobbítják, a padlásfeljárót elfalazzák, mögötte kamrát alakítanak ki. A Deli család cseréli le a zsindelytetőt cserépre. A pincében a hagyományok szerint rabokat is tartottak. * lm memóriám SABJÁN Tibor Volt itt egy kút is, melyet szintén a Deliek szüntettek meg. A két szoba közötti ajtót 1935-ben falazták el. 20. század közepe, második fele Ebben az időszakban bontják le a házban a hagyományos tűzhelyeket, és kialakul az épület jelenlegi állapota. Összefoglaló értékelés Jósvafő 19. századi paraszti építkezésére a belül-fűtős szobai kemencék használata volt a jellemző. A nagyméretű szobai kemencék füstjét ferde helyzetű kürtő vezette a szabadkémény alá. Ezt a kürtőt a térség legtöbb településén kabolának nevezték. A vizsgált lakóház a paraszti szintnél rangosabb volt (innen ered a „kastély" elnevezés is). Alaprajza, tüzelőberendezései eltérnek a falusi gyakorlattól. A kályhával fűtött szobák és szögletes kemencével ellátott konyhák a vidék mezővárosi építésmódját jellemezték. Epületünk 19. századi átépítése tehát mezővárosi példák alapján történt, míg a 20. századi átalakítások a paraszti gyakorlatot követték, lépésről-lépésre adva fel a hagyományos lakáskultúra elemeit. 101. kép. A falkutatás eredménye a konyhában (SABJÁN Tibor) 63
