Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 24. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

SZABLYÁR PÉTER: A jósvafői szőlőhegy. Szőlő- és gyümölcstermesztés

Szablyár Péter A JÓSVAFŐI SZŐLŐHEGY Szőlő- és gyümölcstermesztés Jósvafő Szőlőhegye a településtől északkeletre, a Jósva völgyére néző lejtőkkel ma már csak emlékeztet a hajdani virágzó szőlő- és gyümölcsöskertre. Ami nem változott, az a különleges panoráma, a lefutó völgyek mediterrán hangulata, az elaggott gyümölcsfa-torzók zuzmós törzseinek égbetörő, vagy földre hanyatló maradványai. Az Aggteleki karszton a szántóföldi művelésre alkalmatlan, de kedvező fekvésű és éghajlati adottságú irtásföldeken már a középkorban szőlőültetvényeket és ezek közé, vagy széleire gyümölcsösöket telepítettek. „Ezen határban jó minőségű bortermő és terjedelmes szöllők műveltetnek" írta Pesty Frigyes Helynévtárában. Ezek sok esetben a településektől viszonylag távol helyezkedtek el, így volt ez Jósvafő esetében is. A jósvafői Szőlőhegy első telepítését a 15. századra teszik. 1865-ben 65 holdon, 1895-ben már 73 holdon műveltek szőlőt.

2 Ekkor, 1897-ben csapott le erre a területre is a filoxéra járvány, amelynek következtében az addig honos szőlőfajták mind kipusztultak. Az újratelepítés itt is megindult, Észak-Amerikából származó direkttermő fajtákat meghonosítva. Mégis a múlt század tízes éveiben már csak I I hold szőlőt tartottak nyilván. A szőlőültetvényeket rendszeresen kapálták, a gyümölcsösök gyepesedett alját pedig rendszeresen kaszálták.

3 A szerszámok és a borászkodás eszközei számára előbb utóbb pinceépületeket emeltek, amelyek mögé rendszerint kisebb lyukpincét vájtak. Tekintettel az egyre kisebb parcellákra (amelyek a növekvő lélekszám és az örökösödés okán bekövetkező osztódás miatt alakultak ki) nagy pincékre nem is volt szükség. Kivételt képezett a református egyház, amely a legnagyobb szőlőterülettel és ehhez szükséges legnagyobb pincével is rendelkezett. A jósvafői szőlőhegyre mind a mai napig néhány nehezen járható szekérút vezet, amelyek helyenként még terepjáró autóval is nehezen járhatók. Részben ez akadályozta meg a szőlők intenzív művelését, de azt is, hogy erre a zártkerti területre tájba nem illő, ízléstelen viskók, vagy az alapterületi kötöttségeknek megfelelő „felhőkarcolók" épüljenek. A jósvafői szőlőhegy lehetséges „gén-bank" szerepét a Nemzeti Park létrejötte után fedezték fel. Számba vették a még fellelhető alma, körte, szilva, őszibarack, 155. kép. A Jósva völgye a Szőlőhegyről 157. kép. A Nemzeti Park csemetekertje 1. PESTY Frigyes i 864. 292-293. 2. HU DÁK Katalin-SZMORAD Ferenc 2004. 4-19. 3. NADANICSEKNÉ GEREGULY Piroska 2009. 3 1-32. 156. kép. A Szőlőhegy legszebb, „fachwerk" présháza 99