Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 24. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

SZABLYÁR PÉTER: Temetők

iÉM^ ÉÉfiSfe 150. kép. Néhai Pogány László bognár-kerékgyártó LAMÉ A halottat korábban lakóházában, a tiszta szobában ravatalozták fel, itt történt a temetés előtti éjszaka a siratás is. Ma már a temető bejárata előtt álló ravatalozóban történik a koporsó tárolása és felravatalozása, az elhunyt búcsúztatása. Az ezredfordulóig a temetés befejezése után a hozzátartozók a ravatalozó előtti füves térségen étellel-itallal kínálták a végtisztességen résztvevőket. A tájház létrejöttével ennek helyszíne áttevődött a tájház udvarára. Ez méltóbb körülményeket biztosít, és a résztvevőket lelkileg is átvezeti a múltból a jelenbe. A temetést követő halotti tort ma már csak szűk körben, a család üli meg. A jósvafői temetőt a sírkő-divat térhódítása mellett még egy csapás érte az elmúlt évtizedekben: a műanyag koszorúk tömeges elterjedése. Ezek több évig is fennmaradnak, eltakarva a fejfák feliratait, díszítéseit. Egyelőre csak próbálkozásnak nevezhetjük néhány család teljesen fából készült síremlékeit, amelyek jellegükben a kő síremlékekre emlékeztetnek, mégis: fa gerendákból ácsolt keretei jobban illeszkednek a hagyományos fejfákhoz. Ennek esztétikailag kedvezőtlenebb változatai az egyegy család síremlékeit összefogó, keretező beton tömbök, kerítéssel, vagy a nélkül. A látképben egy épülő ház alapjainak tűnnek ezek az építmények. A jósvafői temető legtöbb fejfáját a 20. században Bak István asztalos mester faragta, aki 191 3-ban faragta első fejfáját, miután Szepsiből hazatért négy évi tanulás után. Az utóbbi évtizedekben Pogány László kerékgyártóbognár mester készítette a fejfákat. A rávésett szövegeket, verseket a hozzátartozók gondolatainak figyelem151. kép. A zsidó temető kapuja mm 52. kép. Síremlékek a temetőből 97