Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 24. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)
DÉNES GYÖRGY: Jósvafő temploma
131. kép. Templombelső mástól. Míg a nyugati karzat fa mellvédjének a templombelsőre néző oldalán tájkép rajzolata húzódik lombos fákkal, akárcsak a padsorok előlapjain (129. kép), addig a templom bővítményében a keleti karzat előlapját faoszlopocskák öt mezőre tagolják, amelyek eltérő mintázatúak (130. kép). Ez is arra utal, hogy a nyugati rész festészeti munkája föltehetőleg Bede Pál alkotása, míg a keleti oldalon utóbb, a bővítést követően más festő dolgozott. Érdemes felmenni a templom nyugati végének karzatára is, ahonnan körbenézve megtekinthetjük a templom belső képét, a kétszárnyú bejárati kaput, az ablakokat, a szószéket, a padsorokat meg a templom közepén lévő téren álló úrasztalát és a mindezek fölött húzódó sík famennyezet pompás, festett kazettáit is (13 I. kép). A nyugati karzat északi sarkában a fal mellett létrát találunk, amelyen néhány lépést felfelé kapaszkodva a templom padlásán is körbe nézhetünk. Az előbbiek után nem meglepő a látvány, csak megerősíti a már kialakult véleményünket. Az épület keleti és nyugati felének tetőszerkezetében a födémgerendák egymástól való távolsága szemmel láthatóan is feltűnően különböző. A födémgerendák az épület nyugati felében 75-80, míg az épület keleti felében I 10-120 cm-nyire vannak egymástól. 4 1 A templom nyugati fele sűrűbben elhelyezett födémgerendáinak végei láthatók a templom külsején az eresz alatt. A keleti oldalon viszont, ahol a födémgerendák ritkábbak és végeik nem nyúlnak át a vakolaton, ott az épület külsején, az eresz alatt a szerény, barokkos szalagdísz látható. A magyarázat csak egyértelmű lehet: a barokk díszítményű keleti rész 18. század végi bővítmény, az épület falainak nyugati része pedig tetőszerkezetének födémgerendáival együtt, az eredeti középkori épület, nyilván többször javított, illetve újabbra cserélt, de máig is felismerhető eleme. A középkori templomhajónak tehát a bővítés során mind a tetőszerkezetét, legalábbis annak födémgerendáit, mind díszesen festett, kazettás famennyezetét sértetlenül meghagyták, illetve ezeket is kelet felé meghosszabbították. Történelmi adatgyűjtésünk és helyszíni szemlénk alapján megállapíthatjuk, hogy kétségbevonhatatlan, 41. SZABLYÁR Péter és DÉNES György egymástól független méréseinek egyező eredményei. 87
