Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 24. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)
DÉNES GYÖRGY: Jósvafő temploma
ezekben az időkben gondolni sem lehetett egy ilyen határszéli helységben új templom építésére, de még a meglévő bővítésére sem. Amikor pedig a törökök kiűzése után már megnyugodtak a viszonyok, az 1700-as évek közepe táján, akkor az uralkodó, a köztudottan vakbuzgó katolikus Mária Terézia királynő tilalmazta, hogy a protestánsok az általuk használt korábbi katolikus templomokon akár csak egy ujjnyit is változtassanak. Még azért is könyörögő levelet kellett írniuk 1773 decemberében a Helytartótanácshoz a jósvafőieknek, hogy a templom „egy részének romladozását" kijavíthassák. Az engedélyt csak az elrendelt „mindenre kiterjedő vizsgálat" után kegyeskedett megadni ehhez a nagyméltóságú főhatóság." De az 1774. évi kis javítás után a templom állapota tovább romlott, ,,o' sendet igen meg avult és az essőzés az épületbe kárt teszen. Egész alázatossággal instáljuk azért Nagyságtokat tisztelet, méltóztassak e dologba szokott kegyességeket irántunk gyakorolni, és megengedni, hogy újjonan megrendezhessük és minthogy az ablakotskák igen keskeny voltok miatt, a Templomnak egyik vége setétes, azokat is valamennyire megszélesíthessük." - írják újabb kérelmükben a jósvafőiek 1777. Szent György havának 2. napján. 1 7 A következő évben bizonyára ismét alapos vizsgálat nyomán - meg is kaphatták az engedélyt. így kerülhetett sor 1779-ben az ablakocskák megszélesítésére, a megavult zsindelytető felújítására, 1 8 és nyilván a templomhajó beázások folytán tönkrement sík famennyezetének cseréjére is. Joggal feltételezhetjük, hogy ekkor festhette ki az új fa mennyezet téglalap alakú kazettáit Bede Pál festő-asztalosmester és munkatársai, Bányai Mihály legény és Tóth István inas, amint ezt ott egy - sajnos évszám nélküli - felirat bizo123. kép. A templom és kerítőfala déli kapuja nyitja." Az 1779. évi javítások a középkori boltozatos szentélyt természetesen nem is érinthették. A 18. század második felére a vidék református falvainak lélekszáma jelentősen megnőtt. Jósvafőn meg a szomszédos Aggteleken és Borzován is rég szükség lett volna már a templom épületének megnagyobbítására, de erre Mária Terézia életében nem volt lehetőség. 1780-ban meghalt, fia és utóda, II. József pedig vallási kérdésekben sokkal liberálisabb volt, és 1781 októberében kiadta Türelmi Rendeletét, amely már lehetővé tette a protestánsok számára is templomok építését, illetve átépítését is. 2 0 Az ezt követő években kerülhetett sor a szomszédos falvakban és Jósvafőn is a templom bővítésére. Itt 1793-94-ben. 2 Mindhárom említett helyen megmaradt a középkori templom északi, nyugati és déli fala, a keleti oldalon pedig a katolikus szentélyt elbontották, és annak helyén az elbontott szentély kőanyagából hosszabbították meg, bővítették kelet felé a templomhajót, így történt Jósvafőn is. 2 2 Ezt bizonyítja a templom 1996-97 évi falkutatása is, amely megállapította, hogy „a templom teljesen egységes, törtkő falazattal rendelkezik". 2 3 A bővítés időpontját a református egyházközség archívumában fennmaradt két, 1793-ban kelt és tanúkkal hitelesített irat igazolja. Mindkettőt Bőm András szendrői kőművesmester írta alá. Az egyikben vállalta, hogy a jósvafői templomban még abban az évben felépíti az új falakat, meg egy kő szószéket is, és ha azokon öt éven belül bármely hiba keletkezne, azokat díjmentesen kijavítja, a másikban pedig az építésre felvett előleget nyugtázza. 2 4 A hiteles adatok közé sorolhatjuk a templomépület keleti falán korábban olvasható, és nyilván a bővítés évét rögzítő „ANNO 1793" feliratot, 2 5 valamint a templom díszes famennyezetének közepére festett, és bizonyosan a bővítmény kifestésének időpontját jelző „ 1794" évszámot. A templom 1793-94. évi bővítése óta környezetében a legfeltűnőbb változás, hogy a kerítőfalon kívül, a korábbi faharangláb helyén, 1850-5 l-ben különálló tornyot építettek, amelyet akkor fazsindellyel fedtek. 2 6 1904-ben, a templomudvarban állt, de azóta elpusztult, több száz éves hatalmas hársfának az épület alá nyúló gyökerei anynyira megrepesztették a falakat, hogy azokat a vakolat alá rejtett vasrudakkal, vonóvasakkal kellett körben összefogva biztosítani, körülankerozni. 1926-ban a torony bádogtetőt kapott, és a templom épületének tetőzetét palával fedték be. 2 7 Ezek közben és ezt követően a falak vakolatát többször is javították és újrameszelték. A második világháború alatt, 1944 november-decemberében hét hétig itt húzódott a front. A templomot aknatalálat 16. A Jósvafői Ref. Egyházközség archívumában.; SZABLYÁR Péter 2010. 12. 17. A Jósvafői Ref. Egyházközség archívumában.; SZABLYÁR Péter 2009. 33. 18. SZABLYÁR Péter 1999. 17. 19. DÉNES György 1957. 211.; 1961. 305.; TOMBOR Ilona 1967. 51.; 1968. 143. 20. BENDA Kálmán 1982. 11.592. 21. MISKOLCZY József 1997. 7. 22. DÉNES György 1957. 21 I.; 1961. 305.; 1975. 384-85 ; VÁRADYJózsef 1989. 138. 23. FÜLÖP András-SIMON Zoltán 1998.2. 24. Mindkét eredeti iratot a Jósvafői Református Egyházközség archívuma őrzi. 25. DÉNES György 201 1.6. 26. MISKOLCZY József 1997. 8-9. 27. MISKOLCZY József 1997. I I. 83
