Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 24. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

SZABLYÁR PÉTER: Vargha László megvalósult javaslatai

létesíthető." A hajdani „Középső malmot" a 19. században a Klein család építette és üzemeltette. Az ún. „Alsó malom" megépültével korábbi szerepét elvesztette, majd az 1930-as világgazdasági válság idején - ismeretlen körülmények között - az épületegyüttes kétszintes malom-része leégett, berendezéseit értékesítették. Az épület K-i végében lévő molnárlakást a holokausztig zsidó imaházként használták. A 20. század kilencvenes éveinek elején a még fennálló épületrész tetőszerkezete egy nagy havazás után beomlott, az épület sorsa megpecsételődött. Műemléki helyreállítása ezt követően kezdődött meg dr. Varga Lajosné tervei alapján. Az épület faltükrökkel osztott homlokzatképzésű, a tükrökben sima vakolatkeretezésű ablakokkal. Háromtengelyes utcai homlokzatának oromzati részén a mózesi kőtáblákra emlékeztető, íves ablaknyílás látható. A leégett malom-üzemi részt egy kétszintes (alul gastrotechnológiai helységekkel, felül vendégszobákkal), új építésű, de külső megjelenésében az eredeti funkcióra emlékeztető épületrésszel pótolták. A távlati tervekben a vízikerék rekonstrukciója is szerepel. IRODALOM BALASSA M. Iván-ZENTAI Tünde 2004 Magyarország múzeumai. Vincze Kiadó. 104. Budapest BARTHA Csaba-TOLNAY Zsuzsa 2005 Varázslatos karsztvidék. Az Aggteleki Nemzeti Park, ANP 108-109. Jósvafő DOMÁN Edit-TÓTH Erika 1997 Tájházi Botanikus Kertecske Jósvafő. Jósvafői Helytörténeti Füzetek 6. 27-28. SISA Béla (szerk.) 1999 Népi műemlékek - nemzeti örökség, Jósvafő, Dózsa utca 3. Tájház. A Sóstói Múzeumfalu Kiskönyvtára 5. 40. SZABLYAR Péter 1994 Jósvafői tájház (Falumúzeum). Jósvafői Helytörténeti Füzetek I. 1-3. 1994 A Jósvafői Tájház (Falumúzeum) létrehozása. Jósvafői Hírmondó 2. július. 15. 2003 Bemutatkozik a jósvafői tájház. Tájházi Hírlevél 3. 2003. október. 16-19. VARGHA László 1985 Jósvafő község települése, műemléki együttesei és műemlékei védelme. Ház és Ember 3. 83-98. Szentendre 70