Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 24. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)
SZABLYÁR PÉTER: Településtörténet
16. kép. Hagyományos patakfutás a Jósva patakban 15. kép. Falunapi sokadalom intézmények hallgatóinak terepi kepzesevel (Debreceni Tudományegyetem, Budapesti Műszaki Egyetem, Szabó József Geológiai Technikum). 1 9 Sajnos, mára ez a kutatóhely kizárólag meteorológiai adatokat szolgáltat, a rendszeres kutató munka évtizedek óta szünetel. A hatvanas-hetvenes évek a község hanyatló időszaka: 1969-ben megszűnt a nyolc osztályos iskola, 1979-től a községet közigazgatásilag Aggtelekhez csatolták. Az új házhelyek kijelölésén és beépítésén (Új sor) kívül érdemi fejlesztés nem történt. 1985-ben a korábbi Tájvédelmi Körzetből létrejött az Aggteleki Nemzeti Park jósvafői központtal. 1990. november l-től ismét önálló községgé vált Jósvafő. 1993-ban megrendezték az első Falunapokat. 1994-ben megnyílt a település tájháza, amely 2007ben az „Év múzeuma" elismerést is elnyerte a kisgyűjtemények kategóriájában. 1993-tól Jósvafői Helytörténeti Füzetek címmel önálló periodika jelenik meg félévenként, legutóbb a 35. füzet (201 I. december). Ebben a település helytörténeti kutatásának legfrissebb eredményeit ismerheti meg az olvasó. 1995-ben a terület (Aggteleki és Szlovák karszt) barlangjai a Világörökség listára kerültek. 1996-tól saját címere és zászlója van a falunak, ugyanebben az évben megnyílt a Baradla Galéria, bemutatta első előadását a Jósvafői színjátszó kör; 1999-ben önálló kis könyv jelenik meg a településről. 2 0 1999-ben műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról, védelméről a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztere rendeletet adott ki. 2000. február 25-én TelePosta házat avattak Jósvafőn, ezzel is jelezve, hogy a község az ország információs vérkeringésébe is bekapcsolódott. A 90-es évek, a második évezred utolsó évtizede tehát jelentős fejlődéssel zárult a már alig 400 lélekszámú falu történetében. 2005-ben megnyílt a Vörös-tói Látogatóközpont és bejárat tájba illő, igényes épületcsoportja. Az ezredfordulót követően elkészült Rendezési Terv már a Műemléki Jelentőségű Terület státuszának és jogi 18. kép. A Pulszky Társaság elismerő oklevele védelmének megfelelően határozta meg a fejlesztések kereteit. Sajnálatos módon a védendő lakóházak, gazdasági épületek állagmegóvása forráshiány miatt meg sem kezdődött, egyre több megüresedett lakóház vár új tulajdonosokra. A település lélekszáma 300 fő alá csökkent, évente egy-egy gyermek születik. A 2008. júliusi Falunapok nyitányaként megnyílt a Kessler Hubert emlékház a Baradla jósvafői kijáratánál, méltó emléket állítva a község fejlesztésében legtöbbet tett magyar barlangkutató életművének és a Baradla kutatásának. 2 1 2007. október 6-8. között az Aggteleki Nemzeti Parkba látogatott Sólyom László köztársasági elnök. 2 2 Az éjszakákat a Tengerszem Szállóban töltötte, innen közelítve programja helyszíneit. Sajnálatos módon Jósvafő településen egyetlen percet sem töltött, így az itt élők problémáival sem ismerkedhetett meg. 20. SZABLYÁR Péter-SZÉKELY Kinga-BORZSÁK Péter 1999. 52. 21. SZABLYÁR Péter 2008b 21 -25. 22. SZABLYÁR Péter 2007. 2-4. 17
