Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 24. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

SZABLYÁR PÉTER: Településtörténet

9. kép. A hajdani iskola épülete (ma Községháza) 8. kép. A 20

1 I -ben állított emlékmű csapatokkal. Találat érte a református templomot, több hétig állt itt a front, a községben hadikórházat is felállítottak. A holokauszt nyomtalanul elsöpörte a település zsidó közösségét." Ingatlanjaikat elkobozták, ingóságaikat elárverezték. A második világháború jelentős anyagi és emberi áldozatokat követelő évei után az újjáépítés, a konszolidáció néhány nyugodt éve után a „kiéleződött osztályharc" embert próbáló évei következtek Jósvafőn.

1

7 Több sikertelen tsz-szervezési próbálkozás, a megszégyenítő padlássöprések hatására egyre többen hagytak fel a hagyományos paraszti gazdálkodással, és inkább a „szocia10. kép. A Mátyás Király Sportszálló lista iparosítás" gomba módra szaporodó közeli munkahelyeit (Rudabánya, Ormosbánya, Kazincbarcika,) választották, földjeiket visszaadták, állatállományukat saját szükségleteikre redukálták. Az ötvenes évek eleje három nagy barlang felfedezésével (Béke-, 1952; Vass Imre-, 1954; Kossuth-, 1956) irányította az ország figyelmét Jósvafőre, illetve az Aggteleki karsztra.

1

8 1955. augusztus 6-án aJósva forrás hatalmas forráskrátert robbantva óriási árvizet zúdított a falura. A jelentős anyagi kár mellett ezt követően vált lehetővé a Baradla Alsó-barlangjának megközelítése, majd később megismerése. Ilyen méretű árvíz szerencsére azóta sem I I. kép. A mai Tengerszem Szálló 16. SZABLYÁR Péter 2003. 4-7. 17. BARCSA Sándor 1954. 2. 18. SZÉKELY Kinga 2008. 15-16. 15