Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 24. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)
SZABLYÁR PÉTER: Bevezetés, kutatási előzmények
Szablyár Péter BEVEZETÉS, KUTATÁSI ELŐZMÉNYEK Jósvafő népi építészeti emlékeinek felfedezése sokáig váratott magára. A település a 20. század 30-as éveiben került az érdeklődés homlokterébe, amikor az addig Aggteleki Cseppkőbarlangként híressé vált Baradla-barlang jósvafői bejáratát megnyitották, időközben felfedezve a Baradla-Domica barlangrendszer összefüggését is. Ebben az időszakban az ország (és néhány évig Európa) legnagyobb barlangrendszere vonzotta a látogatókat, így az egyéb (természeti-, népi építészeti-, ipartörténeti) emlékek számba vétele és vizsgálata sokáig fel sem merült. A megjelent útikönyvek, prospektusok, turisztikai szórólapok említést tettek ugyan ezekről, de bemutatásukig, értékeik számbavételéig már nem jutottak el. 1 így következhetett be az, hogy az ipartörténeti emlékek a második világháború alatt, illetve azt követően gyakorlatilag teljesen elpusztultak. Ezt a folyamatot csak gyorsította az a tragikus körülmény, amely a település zsidó lakosságának teljes pusztulását, ingó- és ingatlan vagyonuk méltánytalan körülmények közötti széthordását jelentette a holokauszt következtében. A második világháborút követő társadalmi-politikai változások fokozatosan bővítendő turisztikai célpontként kezelték a területet. Az ekkor készült fejlesztési tervek már említést tesznek a gazdag építészeti örökségről is, de inkább mint az elmaradottság, a „végképp eltörlendő múlt" még fellelhető emlékeiről. Az első műemléki vizsgálatot dr. VARGHA László, majd 1964-ben FILEP Antal 2 végezte (utóbbi mint a Sárospataki Rákóczi Múzeum munkatársa, az Országos Műemléki Felügyelőség megbízásából). Kéziratos jelentése egy összesítő leírást, egy épületjegyzéket és 15 db fényképtáblát tartalmaz. Kiemeli a lakóházak homlokzatainak értékét, de sommásan megállapítja, hogy „Részletesebb ismertetésüket sem néprajzi, sem történeti szempontok nem indokolják. Műemléki értékük pusztán a homlokzati díszítésük." Javaslatai is ezek védelmére vonatkoznak: „A jelentősebb homlokzatokat nagyon sürgősen fel kell mérni. Gondolni kellene a homlokzatok műemlék-jellegű védelmére". I. kép. VARGHA László tanulmányához mellékelt térkép a MJT-k bejelölésével 1. DUDICH Endre 1932. 2. FILEP Antal 1964. 9