Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)

TÖTSZEGI TEKLA: Feliratos kerámiák az Erdélyi Néprajzi Múzeum gyűjteményében

és díszítményei valószínűleg a marosvásárhelyi Kereske­delmi és Iparkamara által 1892-ben szervezett nyolc hó­napos tanfolyamon 5 8 tanultakat tükrözik. Bár a feliratszö­veg csupán az ajándékozás tényét és idejét rögzíti, a ku­tatás számára épp a pontosan meghatározható időpont miatt fontos ez az edény, hiszen a korondi mázas kerámia térhódításának a korai időszakát dokumentálja. A fazekastermékek közül általánosan a pálinkásedé­nyek, butellák és kulacsok esetében jelenik meg a leg­több, s leghosszabb felirat. 5 9 A pereckulacs falába karcolt TS SZaBO ISTVáN 1841 (Itsz. N. 2976) feliratú barnamázas kulacsot 1942-ben Vargyason gyűjtötték, készítőjéről, használójáról nem ad­nak információt a dokumentumok, sem szakirodalmi adat nem segít a kérdés tisztázásában. Pontosan feltüntette a készítés idejét és helyét, a sa­ját nevét az Énlakán, 1942-ben vásárolt (Itsz. N. 2791) kulacsnak a készítője. A felirat szövege - Szívd ki a lelke­met mely a szölönedve, Kívánom hogy vályon jó egéségedre * VIVÁT / HAJCS // kÉSZíTETTE Fülöp László Küsmödön 1900-Ba - ivásra, fogyasztásra buzdít, ugyanakkor jókí­vánságot is tartalmaz. Ugyancsak buzdítást, jókívánságot tartalmaz a Ko­lozsvárt, szintén 1942-ben vásárolt pereckulacs (12. kép, Itsz. N. 2973) karcolt szövege is: 1901 Julius 2 / Késztete R. M. EMLEKŰL M.Gy.NAK // Isten ágyon Jó Paj­tás aki iszik blőle váljon egéségére éljen M.Gy. Sose köszny csak igyál így komám egy keset had apagyon kveset. A felirat rögzíti azt is, hogy a kulacs emlékül ké­szült, s megjelenik az ajándékozó, illetve a megajándé­kozott monogramja is. A leltárkönyv szerint rituális használatú tárgy, násznagykulacs. A korondi készítésű hordóbutella (Itsz. A. 271) felirata - EMLÉK - emléktárgy jellegét hivatott kihangsúlyozni, anélkül azonban, hogy helyhez, időhöz, névhez kötné a tárgyat. Ezzel szemben a désházi készítésű és használatú, hat hordócskából összeillesztett hordókulacs (Itsz. 9590) a rákarcolt, datáló és nominalizáló felirat - K 1911/Szabó ­révén a személyes emlékezet fenntartásának az eszköze. A gyűjtemény mindössze két bokályán jelenik meg magyar nyelvű felirat. Az egyik bokály (Itsz. A. 221 I) stí­lusa alapján a 19. század eleji, vitatott készítési helyű cso­portba tartozik. A díszítmény férfialakot ábrázol, amint valamit egy kutyaszerű állatnak nyújt. Kettőjük között je­lenik meg a díszítményt értelmező Agár felirat. A másik bokály (Itsz. N. 2545) háromszéki központ terméke, a karcolt körvonalú központi leveles-ágas mintát megsza­kítja egy ecsettel felvitt, az edényhez, illetve a központi motívumhoz képest nagyméretű felirat: Honi. KOS Károly 1954-es szilágysági gyűjtése nyomán ke­rült a gyűjteménybe a Hunyadi Zsuzsa 1948 feliratú locso­lókanna. A gyűjtemény két felirattal is ellátott alakos dohány­tartója (leltsz. A. 2592, A. 2594) szintén újraleltározott tárgy, a Székelyföldi Iparmúzeum gyűjteményéből szár­mazik. 6 0 A bárányt, illetve medvét formázó tárgyakon a készítő nevét, a készítés helyét - Csog András / Bibarcfal­va - kiemelt helyen, az edénytest prémet utánzó felüle­tétől eltérő, sima, kazettaszerűen körülhatárolt felületbe karcolták bele, a bárányforma szájrészén az 1905-ös év­szám is megjelenik. A tárgyakon szereplő Csog vezeték­név gyakran előfordul a magyarhermányi fazekasságot bemutató szakirodalomban. 6 1 A gyűjteményben található alakos dohánytartók készítője a magyarhermányi szárma­zású, de Bibarcfalván megtelepedett Csog András. 6 2 Magyarhermányon élő, működő fazekasnak feltéte­lezzük viszont a CSOg Josef Csinálta l889Be feliratú házvégdísz (Itsz. N. 703 I) készítőjét. Seres András leírá­sából tudjuk, hogy a magyarhermányi fazekasok készítet­tek egyszínű, zöldmázas házdíszeket, 6 3 de Csog József ne­vű mestert nem említ a központ fazekasságával foglalko­zó egyik munka sem. A Magyarhermányi Református Egyházközség Családkönyve. I. kötet, 225. sz. bejegy­zése 6 4 szerint az egyházközségnek volt Csog József nevű tagja a kérdéses időszakban. A bejegyzés szerint 1832-ben született, s 1900-ban elhunyt személy 57 éves volt a tárgy készítésének évében, s utána még I I évet élt. Mivel az anyakönyvekben, illetve a családkönyvben a fog­lalkozást nem tüntették fel, valószínűnek tartjuk, de nem tudjuk minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy való­ban a házdíszt szignáló és datáló mesterről van szó. Az évszámot követő időhatározói rag - I 904 / ben ­miatt került ebbe a válogatásba egy Vargyasról származó, kétszemélyes kávéskészlet. A fehér engobe-alapon sárga­mázas, karcolt díszítésű kávéskészlet kiöntőedényének fedőjét díszíti a készítés/beszerzés helyét rögzítő felirat. A gyűjtemény egyetlen magyar nyelvű feliratot meg­jelenítő kályhacsempéjét (Itsz. N. 3056) a jellegzetes dí­szítmény mellett a megjelenített mesternév és a készítési év - 18 79/ [HETYJEL MIHÁLI - alapján azonosíthatjuk. A pávai fazekasmester mesterneves csempéi több publi­kációban is megjelentek. 6 5 Bár a bemutatott tárgyak többsége gyakorlati funkci­óval is rendelkezik, a tárgycsoport minden darabja eseté­ben meghatározónak számít azok ünnepi, reprezentáci­ós vagy rituális funkciója. Hasonló arányban szerepelnek a tárgycsoportban közösségi, illetve személyes használat­ra szánt edények. 58. TÓFALVI Zoltán 1983. 608. 59. A butellafeliratok bemutatásával, csoportosításával TÖMÖRKÉNY István (TÖMÖRKÉNY István 1912.), majd a KATONA Imre foglalkozott (KATONA Imre 1982. 397. Budapest.). 60. BÓNIS Johanna A Székelyföldi Iparmúzeum című kötetében 19 Csög [Csog!] András által készített tárgy leírását, közöttük az ENM gyűjteményében lé­vő három dohánytartó leírását is közli. Csog András többi munkája az Erdélyi Történeti Múzeumban, illetve a Marosvásárhelyi Megyei Múzeum népraj­zi gyűjteményében található (vö. BÓNIS Johanna 2003. 140-144). 61. SERES András 1974; 1974-75; SZŐCSNÉ GAZDA Enikő 2010. 62. A Székely Nemzeti Múzeum gyűjteménye több hasonló, alakos dohánytartót őriz, amelyek adatolása alapján egyértelmú'síteni lehet Csog András ma­gyarhermányi származását és bibarcfalvi ténykedését. Köszönöm SZŐCSNÉ GAZDA Enikőnek, hogy a fentiekre felhívta a figyelmemet. 63. SERES András 1975. 278. 64. Ezúton is köszönöm FANCSAL Zsolt magyarhermányi református lelkipásztor segítségét. 65. Lásd POZSONY Ferenc 1993. 48^9. ábra; SZŐCSNÉ GAZDA Enikő 2010. 28/d. ábra. 88

Next

/
Oldalképek
Tartalom