Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)
TÖTSZEGI TEKLA: Feliratos kerámiák az Erdélyi Néprajzi Múzeum gyűjteményében
9. kép. Kancsó. Bánffyhunyad, 1843. Erdélyi Néprajzi Múzeum, Kolozsvár, Itsz. 2608 - TSI SzéKi István I843dik 6 AuGuStus / KÉSZÜT A DÉSI ANDRÁS SZÁMÁRA Birja Békével: HÁZA NÉPÉVEL - a pontos dátum, a megajándékozott vagy a tárgyat megrendelő tulajdonos, a készítő vagy ajándékozó megnevezése mellett a borosedényeken oly gyakori jókívánságot is tartalmaz, kiterjesztve azt a megnevezett egész háza népe számára. A Dési András név a tárgy zilahi készítésűként való azonosítását erősíti. Sipos József 1825 és 1845 között működő zilahi céhes mesterekről és remekelő mesterlegényekről készített névsorában a Dési András név 89-ként szerepel. 5 3 Nem találunk magyarázatot azonban az edény nyakán megjelenő névre, illetve az azt megelőző rövidítésre. Stílusjegyeiben megegyező (forma, a nyak/váll tájékán sorakozó bepecsételt gombok, nagyméretű stilizált tulipán formájú dombormíves díszítés) boroskancsóval bánffyhunyadi magángyűjteményban találkoztam, tulajdonosa bánffyhunyadi készítésűnek ismerte. Pontosan tudjuk azonosítani az oldalfalán 1842 16 FéBruárius / BETLENDI FErENCnek / Bírja Békével, fenekén pedig Nagy Istvá(n) 1842 16 FeBu feliratú, zöldmázas kancsó (10. kép, Itsz. N. 6123) készítési helyét. A felirat megnevezi a tárgy készítőjét, használóját, a használat helyét. A tárgy első leírását Tulogdy Jánosnak köszönhetjük, aki szerint a kancsó nászajándéknak készült. 5 4 A kerámiát Végh Olivér is bemutatja a kalotaszegi fazekasságról írt könyvében. Végh Olivér úgy véli, hogy nem helytálló Tulogdy János megállapítása, s a tárgykészítés mögött más indítékot kell keresnünk. Állítását a következőkkel támasztja alá: I. a bánffyhunyadi házassági anyakönyv be10. kép Bánffyhunyad, 1842. Erdélyi Néprajzi Múzeum, Kolozsvár, Itsz. N. 6123 jegyzése szerint a kérdéses személy egy évvel korábban nősült; 2. bánffyhunyadi korabeli analógiák szerint nászajándék esetében a fiatalasszony nevének is szerepelnie kellett volna. 5 5 A gyűjteményben egy T Éjen feliratú, összenyomott szájú, mázas kiskancsó (Itsz. A. 2524) is található. Formájának, díszítményének általános volta miatt fazekasközponthoz való kötése a kutatás mai állása szerint nem lehetséges. A magyar szöveggel ellátott kerámiák között egyetlen ónmázas példány, egy 1885-ös butykoskorsó (Itsz. A. 2327) található. Az Éljen a Hazánk és // Magyar Nemzetönk / 18 85 feliratú korsó a Székelyföldi Iparmúzeumtól került át a gyűjteménybe. 5 6 A mázhasználat, illetve a tárgy díszítésmódja nem erdélyi kerámiaközpontra vall, a korsót Bónis Johanna a meghatározhatatlan eredetű tárgyak közé sorolja. A korsó mérete, igényes kidolgozása, a központi címermotívum, s az edényvállon megjelenő hazafias szöveg nem mindennapi tárgyra utal. Bónis Johanna kutatásaiból tudjuk, hogy mind a kolozsvári Erdélyrészi Iparmúzeum, mind pedig a marosvásárhelyi székhelyű Székelyföldi Iparmúzeum szervezése, gyűjteményének megalapozása összefonódott az 1885-ös Országos Altalános Kiállítással. 5 7 Ujabb kutatásokat igényel, de elképzelhetőnek tartjuk, hogy egy, a kiállításra készített tárgyról van szó. A gyűjtemény másik feliratos korsóját (A. 476) 1956ban, Korondon gyűjtötték. Az Ajándéka Anddrás 1903 / Józsefé feliratú korsó különleges formája, mázhasználata 53. SIPOS József 2009. 7. 54. TULOGDY János 1943. 55. VÉGH Olivér példaként említ egy ilyen típusú feliratot: „Nagy János csinálta Bánfi Hunyad 19. 9. 1862 / Kudor Márton, Kováts Kata / Legyenek Isten áldotta/Hotig tartó egésséggel / Hotok után idvességgel" VÉGH Olivér 1977. 22-23. 56. A hazafias felirat BÓNIS Johanna katalógusában „Éljen a Hazának - és Magyar Nemzetnek" változatban szerepel. BÓNIS Johanna 2003. 158. 57. Pákei Lajos és Binder Pál felutaznak Pestre tárgyakat gyűjteni az Erdélyrészi Iparmúzeum számára, s nem sokkal ezután a székelyföldi bizottság levelek százán keresztül kéri a különböző intézmények, iparos cégek segítségét. BÓNIS Johanna 2003. 28. 87
